Mik a legnagyobb tévhitek az anyagcserével kapcsolatban? Milyen tünetek jelezhetik a hormonháztartás problémáit? Hogyan védekezhetünk a káros környezeti hatások ellen, és miért hasznos a glükózmonitor? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
A maratoni futókkal elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberi agy képes felemészteni önmaga egy részét akkor, ha éhezik.
Még mindig nem figyelünk eléggé életmódbeli szokásainkra, holott a táplálkozás, a mozgás, az alvás és a stresszkezelés módja és minősége akár egy olyan összetett tünetegyüttes kialakulását is okozhatja a szervezetünkben, mint a metabolikus szindróma, amely minden harmadik magyar felnőttet érint. A jó hír, hogy az állapot visszafordítható, ráadásul az életminőség javításában a technológia is segítségünkre lehet.
Egy szegedi kutatócsoport olyan új módszert fejleszt, amely lehetővé teszi, hogy az anyagcsere-folyamatokból következtetni lehessen egy adott páciens egészségügyi állapotára, sőt a jövőben kialakuló betegségeire is – közölte a HUN-REN hétfőn.
Szinte biztos, hogy élete során mindenki találkozik a mindennapokban csak szorulásként emlegetett székrekedés kellemetlen „élményével”. Ha rendszeresen megakasztja a napunkat ez a megerőltető esemény, cselekedjünk minél előbb, mielőtt aranyeres panaszokat okozna!
Vannak, akik a gyors, radikális fogyásra esküsznek, mások viszont állítják, ha megtartható eredményt szeretnénk elérni, érdemesebb lassabban megszabadulni a kilóktól? De vajon melyik véleménynek van igaza? Ezt a kérdést boncolgatta egy ausztrál szakember.
Wellness – mely az angol „wellbeing”, azaz jó közérzet, valamint a „fitness” szavakból áll össze, magyarul annyit tesz: érezd jól magad. Az TIME magazin év 200 legjobb találmányát soroló listájáról most azokat az újdonságokat mutatják be, melyek éppen ebben segíthetnek: hogy jobban érezze magát az ember.
A páciens egészségi állapotára, de akár a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.
A Coloradói Egyetem tudósai szerint a gyömölcscukor, azaz a fruktóz túlzott fogyasztása éhségérzetet vált ki az emberből, ami miatt zsírban és szénhidrátban gazdag ételeket akarunk fogyasztani. Mindez elhízáshoz, és az azzal együttjáró társbetegségekhez vezethet.
A kutatók szerint a lactobacillus, azaz a tejsavbaktérium állhat a diéta utáni visszahízás mögött, de jó hír, hogy magas fehérjetartalmú étrenddel meg lehet fékezni a hatását.
A megfelelő póz nem csupán kényelmessé teszi a pihenést és az alvást, szó szerint megtisztul tőle az agy.
A diétára fogott egerekkel végzett kísérletből fontos tanulságokat lehet levonni.
20 és 60 éves kor között nem változik az anyagcsere, az életközépi hízást nem annak lassulása okozza. 60 éves kor után az anyagcsere drasztikusan lassul, ami hozzájárul számos betegség kialakulásához.
A búzacsírában, diófélékben, gombákban és a férfiak ondójában megtalálható természetes anyag, a spermidin javítja az emlékezőképességet – legalábbis az ezzel etetett idős egerekben és legyekben.
Egy kutatásban annak járt utána, mikor a legjobb elfogyasztani a reggeli kávét. Úgy tűnik, sokat árt magának, aki egy rosszabb éjszaka után ezzel indítja a napot.
A jelenlegi kezelési módoknál hatásosabban képes csökkenteni a tumorsejtek méretét létező gyógyszerek kombinációja – derül ki a Chem tudományos lapban megjelent tanulmányból.
Túlsúlyt és diabéteszt okoz az éjszakai munkavégzés egy új tanulmány szerint, amely arra is rávilágított, hogy már három napnyi esti műszak anyagcserezavarhoz vezethet.
Sport előtt válasszunk stabil energiaforrásokat, a regenerálódás folyamatát pedig támogassuk a helyes edzés utáni táplálkozással. Az aktív mozgást követő 30-60 percben a szervezet az egyes bevitt tápanyagokat sokkal jobban hasznosítja. Elmeséljük, mit együnk, és mikor.
Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami így nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja. Annak, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok diurnális (napszaki) ritmusa alakítja, evolúciós magyarázata van a Semmelweis Egyetem szerint: mindig is nappal voltunk aktívabbak.
Tudósok szerint nem mindig puszta kifogás, amikor túlsúlyos emberek lassú anyagcseréjükkel magyarázzák hízásukat. A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja megtalálta az első bizonyítékát annak, hogy egy DNS-mutáció valóban lelassítja az anyagcserét, ami elhízást okozhat.
