Áttörés a Balatonon: 1 liter vízből rengeteg mindent meg tudnak állapítani

Áttörést hozhat a hazai ökológiai kutatásokban az a módszer, melyet a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai eredményesen alkalmaztak és amelynek lényege, hogy akár egy liter vízből megállapítható, milyen élőlények élnek egy-egy víztestben.

  • MTI MTI
Áttörés a Balatonon: 1 liter vízből rengeteg mindent meg tudnak állapítani

A módszer alapja, hogy az élőlényekről (pikkelyről, nyálkáról, szőrről, ürülékről) környezetbe jutó DNS-töredékeket a vizsgálatokon „csapdázzák”, tartósítják, majd beazonosítják – magyarázta Czeglédi István, a BLKI kutatója.

Az intézetben az elmúlt két évben több dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét mérték fel a korlátozott körülmények között alkalmazható, hagyományos módszerekkel (elektromos halászgéppel és kopoltyúhálóval), valamint az új környezeti DNS-vizsgálattal. Az utóbbihoz elegendő volt néhány liter vizet átszűrni és a csapdázott DNS-darabkákat beazonosítani.

A DNS meghatározásban egy francia laboratórium segített, de reményeink szerint hamarosan a tihanyi kutatóintézetnek is lesz erre alkalmas saját laboratóriuma – jegyezte meg Czeglédi István.

A módszerrel a hagyományos gyűjtési módszerekhez képest több fajt mutattak ki és összességében pontosabb becslést adtak a halállomány összetételéről a környezeti DNS-módszer segítségével. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos technológiáknál jóval egyszerűbben és pontosabban tudták felmérni a vizsgált víztestek halállományát úgy, hogy a halak nem sérültek.

A módszert minél előbb alkalmazni szeretnék a Balatonon és annak vízgyűjtőjén. Amennyiben az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, akár pár éven belül meg lehet becsülni viszonylag pontosan, hogy milyen a halállomány szerkezete a Balatonban – mondta a kutató.

Beszélt arról is, hogy az ilyen vizsgálatokkal remélhetőleg pontosabban ki lehet mutatni a hagyományos monitorozási eszközökkel nehezen gyűjthető fajok (busa, törpeharcsa) mennyiségi viszonyait is. Különösen fontos lehet a módszer alkalmazása a tó vízgyűjtőjén, ahol az inváziós amurgéb terjedése a fokozottan védett lápi póc állományait fenyegeti, azonban a halállomány összetétele a sűrű növényzet miatt hagyományos módszerekkel nem mutatható ki.

Magyarországon a BLKI vizsgálata az első, ami a módszert a vízi élőlények közösségszerkezetének feltérképezésére használta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.