Másfél évtizedig tartó restaurálás után újra megnyitották a látogatók előtt kedden Szakkarában a lépcsős piramisáról híres Dzsószer fáraó úgynevezett Déli sírját, az ókori Egyiptom legkorábbi, 4700 éves nagy kőépítményét.
A fáraó síregyütteséhez tartozó, a lépcsős piramistól délre fekvő sírt vélhetően szimbolikus célokra, esetleg az uralkodó belső szerveinek elhelyezésére építették i.e. 2667 és 2648 között. A nagyrészt föld alatt elhelyezkedő építmény vésett hieroglifákkal és csempékkel díszített folyosók labirintusából áll, központi fekvésű temetkezési kamrájában egy, a III. dinasztia idejéből származó hatalmas gránitburkolatú szarkofággal.
A fáraó valódi nyughelye a lépcsős piramisban található, a legrégebbi ismert piramisban, az ókor első monumentális építményeinek egyikében.
A 2006-ban kezdődött restaurálás során megerősítették a földalatti folyosókat, felújították a véseteket és a csempézett falakat, és kiépítették a világítást.
A szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek a legősibb temetője, hét kilométer hosszú nekropolisza. Tizenegy piramist foglal magába és ősi tisztségviselők sírjának százait.
A Dzsószer-piramist 2020 márciusa óta zárva tart restaurálás miatt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
