Mostanság szinte még a csapból is az Európai Unióban a közelmúltban bevezetett CO₂-kvóta folyik, melynek lényege, hogy amennyiben az autógyártók flottaszinten nem szorítják le kellő mértékben a károsanyag-kibocsátást, akkor jelentős pénzbírságokra számíthatnak. A minden korábbinál jelentősen szigorúbb normáknak ma már képtelenség megfelelni egyszerűen csak a belsőégésű motorok optimalizálásával, az előírt értékek eléréséhez mindenképpen szükség van villanymotorok használatára. Így kerülnek a képbe a hibridek, illetve a tisztán elektromos hajtásláncú autók, ezzel párhuzamosan pedig a hazai utcaképnek is szerves részévé kezdenek válni a zöld rendszámos kocsik.

A gyártók éppen csak megfeleltek az Euro 6d szabványnak, máris láthatáron az Euro 7 szabályozás. Utóbbit egyelőre még nem véglegesítették, de sokak szerint nagyon valószínű, hogy az Euro 7 egyenlő lesz a belsőégésű motorok halálos ítéletével.

Az elektromos autók szépen lassan mindent elárasztanak, a nemrégiben megrendezett Müncheni Autószalonon például már szinte csak és kizárólag lokálisan zéró károsanyag-kibocsátású autókat vonultattak fel a gyártók.

Münchenben debütált az első elektromos Mercedes-AMG

László Ferenc

Laikusként elsősorban az tűnik fel egy villanyautó kapcsán, hogy nincs hangja, nem rezonál és nem pöfékel ki semmit a levegőbe a hátulján. A sofőr pedig élvezi a hatalmas nyomatékot és a hajtáslánc gyakorlatilag zéró reakcióidejét, no és persze jelen körülmények mellett folyamatosan próbál előre gondolkozni, hogy hol, mikor és mennyi időt alatt tudja majd feltölteni a merülőben lévő akkumulátort.

Sokan talán nem is gondolják, hogy a lemezek alatt milyen hatalmas különbségek rejtőznek az elektromos és benzines/dízel autók között, és hogy ezeknek a kocsiknak nemcsak a hétköznapi használata, hanem azt megelőzően a fejlesztése és gyártása között is jelentős eltérések adódnak.

HVG

Érdemes belegondolni abba, hogy egy tisztán elektromos hajtásláncú autóban nem csak hagyományos motorblokk, hanem többek közt turbó, kompresszor, üzemanyag-rendszer, váltó és kuplung sincs, ezenkívül pedig a hűtő/fűtőrendszer is jelentősen egyszerűbb felépítésű.

Egy villanyautóban nagyságrendekkel kevesebb normál, illetve mozgó alkatrész található, mint egy normál belsőégésű motoros, illetve hibrid járműben. Az elektromos autók mérnöki szemmel nézve sokkal egyszerűbb konstrukciónak tekinthetők, mint „füstös” társaik, és ezzel párhuzamosan a gyártásuk is sokkal egyszerűbbnek mondható.

Elektromos hajtáslánc a gyártósoron

Ford

Abban minden szakértő egyetért, hogy az autógyártás mostanság jelentős átalakuláson megy keresztül és emiatt meg fognak szűnni állások, de egyre többen arra is felhívják a figyelmet, hogy a transzformáció miatt új munkahelyek is szép számmal jönnek majd létre.

Az autók szépen lassan bonyolult működésű motorral felszerelt járművekből átalakulnak összetett felépítésű digitális közlekedési eszközökké, vagyis szakképzett munkaerőre a jövőben is szükség lesz, csak adott esetben az eddigiektől jelentősen eltérő területeken.

Egyelőre még van kormány a Teslákban, de már az sem a régi

Tesla

Könnyen lehet, hogy ahol most még úgymond hagyományos autóalkatrészeket gyártanak, ott nem is olyan sokára már elektronikus berendezéseket, szenzorokat, kamerákat fognak készíteni. Remek futóművekre és kiváló kormányművekre pedig a hajtásmód megváltozásától függetlenül továbbra is szükség lesz. A hatékony energiavisszatermelés miatt fékalkatrészből a jövőben kevesebbet kell majd gyártani, de a szupernyomatékos villanymotorok miatt a gumikopás jelentősen nő, és ez felpörgetheti a gumigyártást.

Míg sok gyártó 100 százalékban a villanyautózásban látja a jövőt, akadnak kivételek is. A BMW, a Honda, a Hyundai és a Toyota például komoly fantáziát lát a hidrogénnel üzemelő autókban, melyeket szintén villanymotorok hajtanak, ezek azonban nem hatalmas, nehéz és lassan tölthető akkumulátorból nyerik a működésükhöz szükséges energiát, hanem percek alatt megtankolható üzemanyagcellás rendszerből.

Egyesek úgy tekintenek a hidrogénautókra, mint a közelgő villanyautós korszak dízeljeire, és ha a mögöttes infrastruktúra is optimális mértékben fejlődik, akkor nekünk vásárlóknak a jövőben is akad némi választási lehetőségünk a hajtásláncot illetően.

Elöl az üzemanyagcella, középen két hidrogéntartály, hátul a kis aksi és a villanymotor

László Ferenc

Érdekesség, hogy miközben a kéziváltókkal egyre több belsőégésű motoros modell esetében leszámolnak a gyártók és teljesen átállnak automata váltókra, addig a jelenleg váltómentes elektromos autókban felbukkanhatnak a sebességváltók.

A Porsche és az Audi a lehető legjobb gyorsulás érdekében kétfokozatú egységet szerel a nagyteljesítményű villanyautóiba, a Bosch pedig nemrég mutatta be kifejezetten elektromos autókba szánt fokozatmentes automata váltóját, ami hatékonyabb működéssel és hosszabb hatótávval kecsegtet.

Izgalmas fejlesztésekből tehát nincs hiány, az autóipar minden korábbinál nagyobb tempóban alakul át, és akkor az önvezetésről még nem is beszéltünk, de ez már egy másik történet. Mint ahogy az is, hogy egyelőre csak bízni tudunk abban, hogy helyes irány az, melyben az autógyártók ezúttal nem önszántukból indultak el.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.