A technológia és a természetvédelem fontos összefüggéseire mutat rá az az új projekt, amelyet a Tech4Green konferencián jelentett be a Huawei és a NKE. Az NKE Víztudományi Karának Területi Vízgazdálkodás Tanszékén jelenleg is folyó kutatás azt vizsgálja, hogyan lehet úgynevezett MutiBeam mederfelmérési technológiát a legújabb kutatások szolgálatába állítani. Ez egy olyan rendszer, ami széles sávban és nagy pontossággal pásztázza le a víz alatti felszínt, centiméter pontossággal meghatározva azt.

A kutatók szerint a majdani eredmény lehetőséget ad többek között arra, hogy nyomon kövessék és detektálhassák a mederváltozásokat. Például hogyan változik meg a meder egy-egy árvíz után, vagy hogyan alakulnak át a morfológiai jellemzők a különböző vízhozamtartományokban. Mindemellett egy régóta fennálló hiányt is pótol a kutatás: a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a Duna hordalékmozgásáról is.

„A folyók a víz mellett hordalékot is mozgatnak, ami a felvízi vízlépcsők miatt hazánkba nem vagy időszakosan érkezik. A folyó ereje viszont továbbra is megvan ahhoz, hogy hordalékot szállítson, és ha nem tudja magával hozni, akkor felveszi, amit talál, így a hazai szakaszon a legtöbb helyen mélyíti medrét. Ennek a folyamata elég komoly környezeti tényező, amiről már látjuk, hogy van, de még mindig keveset tudunk róla. Ez nagyon messze mutató kutatási téma és fontos is: nagyon sok természetvédelmi vonatkozása van” – mondta Keve Gábor, az NKE VTK Területi Vízgazdálkodási Tanszékének docense. A kutató példát is említett: ha süllyed a meder, egyre kisebb vízállásokkal vezeti le ugyanazt a vízmennyiséget, tehát a környező területekről felszín alatti készletek is a folyóba kerülnek. Egyre mélyebben lesz a talajvíz, más fafajok jelennek meg a természetvédelmi területen, a vízigényes fajok „lentebb” költöznek, átrendeződik egy kicsit minden. „Ennek már az élővilág magasabb rendű fajaira is van kihatása. Közvetlen, a lakosságot érintő változás például a parti szűrésű ivóvízkészletekre gyakorlolt hatás. Messze mutat ez a problémakör” – hangsúlyozta az egyetemi docens.

A szakemberek egyelőre ismerkednek a technológiával, ám máris problémába ütköztek. Az eszköz folyamatos és stabil internetkapcsolatot igényel, ami a Gemenci erdő holtágaiban vagy árnyékolt helyeken (hidak alatt) nem mindig működtethető megfelelően. Ha a kapcsolat megszakad, az adat is sérül, és az utólagos feldolgozás során nem minden esetben javítható. Erre a problémára ajánlott megoldást a Huawei: a partra kihelyezhető, ideiglenes mobilállomás – a tervek szerint egy könnyen és gyorsan szállítható, állványzatra telepíthető 5G-s eszköz – továbbítaná a jelet a pár száz méteren belül dolgozó mérőcsónakba.

De mi hajtja?

A szakembereinek emellett az eszközök és a kutatóhajó áramellátásáról is gondoskodnia kell, ami a munkaterület védettsége okán környezetkímélő, könnyű és hordozható kell, hogy legyen. A problémát a megújuló energia biztosításához szükséges berendezések mérete és túlsúlya okozza. Ezt jelenleg akkumulátorokkal és inverterekkel oldják meg, ám számos esetben kényszerülnek a csónakmotor generátora által termelt energiára is, mely nem igazán környezetbarát. A kiemelten védett területeken ezért elektromos motort használnak, de annak kapacitása véges, még a tartalék akkumulátorokkal is csak kevés ideig képes szolgálni a munkavégzést.

A Huawei közleménye szerint egy olyan mobil napelemes rendszert, invertert és akkumulátort biztosít a kutatóknak, amelyek elegendő méretűek az eszközök energiaellátására, valamint kellően mobilak ahhoz, hogy a csónakban menet közben is használhassák azokat. A napelemek mérési időszakon kívül a kutatótáborban szintén fontos feladatokat látnak el, például erről tölthetik majd a hallgatók a telefonjaikat.

A vállalat közleménye idézi Gecse Mariannt kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatót, aki szerint a projekt nemcsak azt szemlélteti, hogy a technológia egyre fontosabb szerepet játszik a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén, hanem kiváló példája annak, hogyan segítheti egy iparági szereplő az akadémiai kutatást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.