Újabb ázsiai akkuipari cég jött volna Magyarországra, de gyorsan meggondolta magát
A Henkel-gyár bezárását megszenvedő Körösladány ajtórésébe bedugta a lábát egy dél-koreai akkuipari vállalkozás, amely végül visszalépett.
Annak ellenére, hogy rengeteg csillag van a világegyetemben, egy szupernóvát látni egészen ritka esemény. A tudósoknak azonban nemrég sikerült egy vörös szuperóriást megfigyelni a szupernóva-robbanás előtt, alatt és után, ennek köszönhetően pedig rengeteg információt gyűjtöttek a drámai eseményről.
"A mostani eset áttörést jelent annak megértésében, hogy mi történik a hatalmas csillagokkal pillanatokkal a robbanásuk előtt" – nyilatkozta Wynn Jacobson-Galán, az amerikai Berkeley Egyetem csillagásza, a megfigyelés kapcsán írt tanulmány vezető szerzője. A szakember elmondta, a vörös szuperóriás csillagok szupernóva előtti aktivitását még sosem sikerült közvetlenül megfigyelni, így először adódott lehetőség arra, hogy végignézzék, ahogy felrobban egy ilyen csillag – számolt be róla az Engadget.
A Pan-STARRS teleszkóp először 2020 nyarán észlelte a halálra ítélt csillagot a vörös szuperórásból sugárzó nagy mennyiségű fény révén. Néhány hónappal később egy szupernóva világította be az eget.
A csillagászok a Keck Obszervatórium Alacsony Felbontású Képalkotó Spektrométere (Low Resolution Imaging Spectrometer - LRIS) segítségével gyorsan megörökítették az erőteljes villanást, és rögzítették az energikus robbanás első spektrumát. A szupernóvának a 2020tlf vagy SN 2020tlf nevet adták.
Az adatok közvetlen bizonyítékkal szolgáltak a csillagot a robbanás idejében körülvevő sűrű csillagközi anyagról. Ez valószínűleg ugyanaz az anyag, melyet a Pan-STARRS megfigyelései szerint a csillag kibocsátott magából a nyár során.
Óriási robbanás volt a messzi űrben, a tudósokat is meglepte
Pár éve érdekes adatokat rögzítettek csillagászok, de csak most jöttek rá, mi volt az: összeütközött két csillag.
A robbanás után tovább folytatták az SN 2020tlf monitorozását. Az adatok alapján meghatározták a vörös szuperóriás elődcsillagát, mely az NGC 5731 galaxisban helyezkedett el, mintegy 120 millió fényévnyire a Földtől. Tömege a Nap tömegének tízszerese volt.
A felfedezés ellentmond a korábbi elméleteknek, amelyek a vörös szuperóriás fejlődéséről alakultak ki a robbanása előtt közvetlenül. Korábban ugyanis a megfigyelt vörös szuperóriások mindegyike viszonylag nyugodt volt a robbanás előtt, nem mutatták jelét erőteljes kitöréseknek vagy fénykibocsátásnak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
