„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Még 2020 decemberében landolt a Földön a kínai holdszonda, a Csang'o-5, aminek köszönhetően 44 év után újra kőzet- és talajminta érkezett a Holdról. A szakemberek azóta is elemzik azokat, emellett pedig a leszállóegység által rögzített adatokat is vizsgálják. Ez utóbbi vezetett most egy újabb fontos eredményre.
A Science Advances című tudományos lapban közzétett publikáció szerint a Csang'o-5 vizet talált a Hold felszínén. A felfedezés önmagában nem újdonság – korábban több műszer is kimutatta már a víz jelenlétét –, ám ez volt az első eset, hogy mindezt terepen sikerült megtenni.
CLEP
A holdszonda spektrométere egy kőzet által visszavert fényt vizsgálta meg, és arra jutott, hogy az vízmolekulákat, vagy az ahhoz nagyon közel álló hidroxilt tartalmazhat – írja a The Indian Express.
Mindez ugyanakkor rendkívül kis mennyiséget jelent: a kőzetben egymillió részecskéből 120 ilyen, ami jóval kevesebb, mint egy átlagos földi kőzet víztartalma.
A holdkőzetek is bizonyítják: még 2 milliárd éve is volt vulkánkitörés a Holdon
A kínai Csang'o-5 űrszonda által a Földre hozott kőzetminták sokkal fiatalabbak, mint amit 44 éve az Apollo-program űrhajósai hoztak el tanulmányozni.
A kínai tudósok úgy vélik, a molekulák a napszél segítségével juthattak el a Holdra: a Napból érkező töltött részecskék a hidrogént az égitestre terelték, ahol az oxigénatomokkal összekapcsolódva vízmolekulává és hidroxillá váltak.
A tudósok sokáig úgy vélték, hogy a Hold teljesen száraz, mert nincs légköre, ezért semmi nem védi meg a vízmolekulákat az űrből érkező sugárzástól.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
