A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.

A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető.

Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak, hogy a rendszerben található csillagkörüli por-és gázkorongot külső behatás érte.

ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), S. Dagnello (NRAO/AUI/NSF), NAOJ

A felvételeken látható elnyúlt anyaghidak szerkezete azt sugallja, hogy egy, a Z CMa csillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest zavarhatta meg a korong egyébként homogén szerkezetét.

A nyúlványok formája és iránya hozzásegítette a kutatókat ahhoz, hogy beazonosítsák a "behatolót". Numerikus modellezéssel megmutatták, hogy a képeken újonnan felfedezett halvány pontforrás és a Z CMa korongjának gravitációs kölcsönhatása megmagyarázza a megfigyelt anyaghidakat.

"Egy idegen égitest elrepülése a csillag közelében izgalmas kérdéseket vet fel a fiatal csillagok fejlődése és a korongjukban születő bolygók sorsára vonatkozóan. Az elméletek alapján már korábban megjósolták a jelenséget, a Z CMa azon nagyon ritka esetek egyike, amikor ezt sikerült is megfigyelni" – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy a Z CMa kettőscsillag-rendszer egyik izgalmas jellegzetessége, hogy mindkét csillaga időről-időre váratlan nagymértékű kifényesedést mutat.

ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), B. Saxton (NRAO/AUI/NSF)

"Az, hogy egy fiatal csillagrendszerhez egy külső égitest nagyon közel halad el, magyarázhatja a kifényesedéseket. A gravitációs kölcsönhatás következtében ugyanis a korong anyagának egy része rövid idő alatt a csillagembrióra hullik, akár százszorosára növelve annak fényességét és befolyásolva a keletkező bolygócsírák fejlődését" – magyarázza Kóspál Ágnes, a publikáció egyik társszerzője.

"A Tejútrendszerben levő fiatal csillagrendszerek keletkezésének és fejlődésének megismerése megnyitja az utat a saját naprendszerünk őstörténetének jobb megértése felé. A Z CMa-hoz hasonló vizsgálatok segíthetnek feltárni a korai naprendszer történetét, amelynek közvetlen emlékei már rég eltűntek" – mutat rá Ruobing Dong, a kanadai University of Victoria csillagásza, a közlemény vezető kutatója.

Több mint 50 év után igazolták a tudósok, hogyan keletkeztek a Nappal szomszédos csillagok

A Harvard Egyetem kutatói szerint a Nap valamikor 5 millió évvel ezelőtt került a Lokális Buborék nevű képződmény közepére.

A 8,2 méter átmérőjű Subaru optikai teleszkóp Hawaii-ban található, a Jansky Very Large Array rádiótávcső-hálózat az USA-ban, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) pedig Chilében működik.

A CSFK egyik kiemelt kutatási területe a csillagok és bolygóik keletkezésének vizsgálata. A közlemény szerint a Z CMa tanulmányozásával a magyar kutatók jelentősen hozzájárultak mind az ALMA antennarendszer méréseinek előkészítéséhez, mind pedig a csillagrendszer távolságának meghatározásához.

A kutatásban az ELKH részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.