Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Egy nemzetközi összefogás eredményeként kisebb energiatárolókat gyártottak, melyek alapanyagát elhasznált arcmaszkok jelentették. Az úttörőnek ígérkező módszer súlyos környezeti problémákat oldhat meg.
A kutatók régóta hangsúlyozzák az arcmaszkok előnyét, ma már viszont afelől sincs kétség, hogy ezek a védőeszközök nagy terhet rónak a környezetre. Egy 2020-ban megjelent tanulmány becslései szerint a koronavírus-járvány korai szakaszában havonta csaknem 129 milliárd arcmaszkot használtak el. Ezek a hulladéklerakókban vagy az óceánokban végezték, nem ritkán pedig elégették őket – ezzel viszont mérgező gázokat engedtek szabadjára.
Hogy a fenti problémákat hatékonyan enyhítsék, a szakértők gondolkodni kezdtek, mit lehetne tenni a rengeteg, már elhasznált arcmaszkkal. Így született meg például az az ötlet, hogy az útépítéshez használt alapanyagok mellé keverjék hozzá a védőeszközök egy részét. Egy orosz egyetem viszont ennél is tovább ment: ők kisebb energiatárolókat készítettek belőlük.
A New Atlas szerint a különleges elemek egy különleges eljárással születtek. A maszkokat előbb ultrahanggal fertőtlenítették, majd grafénből készült tintába mártották őket. A maszkokat ezután összenyomták és 140 Celsius-fokra hevítették, hogy úgynevezett pelletek képződjenek – ezek testesítették meg az elektródák szerepét. A kutatók ezután egy szintén régi maszkokból legyártott szigetelő réteget készítettek, majd az egészet elektrolitba mártották. A folyamat legvégén a telepet gyógyszercsomagolások újrahasznosított hulladékából készült védőburkolattal fedték be.
A moszkvai Nemzeti Tudományos és Technológiai Egyetemen (National University of Science and Technology MISiS) végzett kutatásba amerikai és mexikói kollégák kapcsolódtak be. Állításuk szerint az elkészült elemek kifejezetten hatékonyak voltak: a fejlesztéssel 99,7 wattóra/kilogramm (Wh/kg) energiasűrűséget értek el, ami a New Atlas szerint megközelíti a hagyományos lítium-ion akkumulátorok energiasűrűségét – azok ugyanis 100 és 265 Wh/kg között mozognak.
A kutatók később tovább javították a telepek hatékonyságát, méghozzá azzal, hogy az elektródákhoz kalcium-kobalt-oxid perovszkit nanorészecskéket adtak. Ez több mint kétszeresére növelte az energiasűrűséget, így a 208 Wh/kg értéket is sikerült elérni. A kutatók azt állították, hogy az akkumulátor legjobban teljesítő változata 1500 ciklus után is megtartotta kapacitásának 82 százalékát, és 0,54 V-os feszültség mellett több mint 10 órán át biztosított energiát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.