Sokakat meglepett idehaza, hogy a 17 ezer kilométerre történt tongai vulkánkitörés Magyarországon is érzékelhető volt. Erős lökéshullámot indított útjára, a hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett. A nyomáshullám 14 órával a kitörést követően Magyarországot is elérte, kétszer is érzékelték a mérőműszerek.

Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat. A fokozott figyelem nem csak helyben indokolt: ha a világ túloldalán kitör egy vulkán, nem biztos, hogy mi, Magyarországon megússzuk következmények nélkül – és itt egyáltalán nem csak lökéshullámokra kell gondolni. Kevesen tudják, de a dél-alföldi várost majdnem elpusztító nagy szegedi árvíz is egy ilyen jelenség következménye volt.

A világ talán leghíresebb nemzeti parkja alatt 10 kilométerrel egy olyan vulkán nyugszik, amely a legnagyobb fenyegetést jelentheti széles környezetére. Magmakamrájában annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont. A „Yellowstone-i időzített bomba” kitörésekor valószínűsíthetően a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán – emlékeztet közleményében a Viasat Nature csatorna, amely hétvégén mutat be erről egy dokumentumfilmet.

Viasat Nature

A szupervulkán kitörése azonnal milliók életét oltaná ki, kétmillió tonna kénsavat juttatna a légkörbe, három teljes államot rombolna le, amelyeket négy méter magas láva és hamuréteg fedne be, a levegő pedig azonnal mérgezővé válna. A tudósok előrejelzése szerint a kitörés első 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljuthat a Yellowstone Nemzeti Parktól. A következő napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, az élőlények java pedig megfulladna a mérgező levegőben. A hamu 72 óra alatt Európát is elérné, és ha elég magasra jutna, akkor a világ minden pontját érintené, ami világszerte számos faj kihalásához vezetne.

A kitörést az úgynevezett vulkanikus tél követné: a Föld átlaghőmérséklete akár egy egész évtizedre 10-15 fokot csökkenhetne a légkörbe került hamu miatt, ami jelentősen megszűri a földfelszínt érő napsugárzást. Ezáltal egy minijégkorszak alakulna ki, amely globális élelmiszerhiányhoz és éhezéshez vezetne. A légkörbe került hamu gyakorlatilag ellehetetlenítené a légi közlekedést is, hiszen a turbinák bármikor leállhatnának repülés közben.

Az óriásvulkán eddig háromszor tört ki: egyszer 2 millió, majd 1,3 millió, végül 640 ezer évvel ezelőtt. A tudósok szerint újbóli kitörése elkerülhetetlen, csak azt nem lehet tudni, hogy ez 10 vagy 10 000 év múlva következik majd be.

A vulkánok működését megérteni igyekvő tudósok világszerte azon dolgoznak, hogy előrejelezzék a tűzhányók várható viselkedését. A modern technológiák segítségével munkájuk könnyebb lett: a drónok akár kitörés közben is vehetnek mintát közvetlen közelről, a műholdak pedig a kitörés előtti aktivitást is képesek megfigyelni, és rögzíteni tudják azokat a néhány milliméteres földfelszíni változásokat, amelyek aztán földalatti aktivitás eredményezhetnek. Természetesen a Yellowstone is folyamatos megfigyelés alatt áll: tucatnyi szeizmométer rögzíti a legkisebb földmozgásokat, mérik a folyók kémiai összetételét, sőt még egy gravitációs monitort is beüzemeltek, ugyanis a gravitáció változhat annak függvényében, hogy mennyi magma gyűlt össze a föld alatt. Azonban a kitörés előrejelzése még nem egzakt tudomány, csupán jóslatokra képes.

A vulkánkitörés esélyeiről, és arról, hogyan érintené a jelenség az egész bolygót, hazánkban a Viasat Nature tűz műsorra dokumentumfilmet szombaton 13 órától.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.