Sokakat meglepett idehaza, hogy a 17 ezer kilométerre történt tongai vulkánkitörés Magyarországon is érzékelhető volt. Erős lökéshullámot indított útjára, a hangrobbanást Új-Zélandon, sőt hét órával a kitörést követően a több mint 9000 kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett. A nyomáshullám 14 órával a kitörést követően Magyarországot is elérte, kétszer is érzékelték a mérőműszerek.

Érdemes tudni, attól, hogy Magyarországtól akár több ezer kilométerre tör ki egy vulkán, nem csak a lökéshullám érhet el hozzánk, más következményeket sem biztos, hogy megúszunk. A tongai kitörésben, illetve az azt követő cunamiban eddigi adatok szerint rengeteg ház megsemmisült, három ember meghalt, mégis volt egy adat, ami után itthon fellélegezhettünk: a sztratoszférába „csupán” 400 ezer tonna kén-dioxid került, így ezúttal nem kell tartanunk attól, hogy érezhető éghajlatváltozást okoz a katasztrófa.

A klimatikus hatáshoz egy nagy robbanásos kitörés kell (ez a része most is megvolt), aminek a felhője a sztratoszférába jut, azaz minimum 15-20 km magasságba emelkedik, illetve az, hogy a magma kéntartalma nagy legyen, azaz jelentős mennyiségű kén-dioxid jusson a magas légkörbe.

Nagy kérdés, hogy az ilyen, klímaváltozást okozó kitörések milyen gyakoriságúak. A grönlandi jégfuratminták alapján azt lehet tudni, hogy az elmúlt közel 2 ezer évre visszamenően kb. ötven olyan vulkáni esemény ismerhető fel a kénsav-anomália alapján, aminek lehetett klimatikus következménye. Évszázadonként átlagosan két-három ilyen eseményre lehet számítani. Ezek nagysága azonban eltérő. Az elmúlt 2000 évben azonban legalább öt-hat olyan eseményt ismerünk már jól, aminek nem csak jelentős éghajlatváltoztató hatása volt, hanem kihatott a társadalomra is, azaz történelemformáló is volt.

Mintegy 3-5 millió tonnányi mennyiség az, ami már érezhető változást okozhat az éghajlati rendszerben. A tavalyi izlandi és a la palmai kitörés esetében nem kevés kén-dioxid jutott a légkörbe (az utóbbi esetében mintegy 1,5 millió tonna), de mindkét esetben ez az alsó légrétegekben maradt és több hónapos eloszlást mutatnak, ezért maradt el a klimatikus hatás.

Fagradalsfjall vulkán

AFP / NurPhoto / Thomas O'Neill

Harangi Szabolcs, az ELTE kőzettan-geokémiai tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője magyarázta el nekünk azt a folyamatot, ami miatt csökkenhet egy kitörés után a hőmérséklet: a kén-dioxid gáz a vízgőz molekulákkal reakcióba lépve egy többlépcsős folyamat után kénsav aeroszollá alakul, ami a kis sűrűségű sztratoszférában hosszú ideig (évekig) megmaradhat. A kénsavaeroszol-felhő visszaveri a beérkező napsugarak egy részét, ami összességében csökkenti a Föld felszínén az átlaghőmérsékletet.

Éhínség, áradások és egérinvázió

A kutatások szerint a trópusi, azaz egyenlítőközeli területen lévő vulkánkitörések a klimatikus szempontból a legveszélyesebbek, mivel itt a magas légköri áramlások a leghatékonyabban tudják szétteríteni az aeroszol felhőt és okoznak globális hatást.

Erre a legjobb példa az indonéziai Tambora vulkán kitörése volt 1815-ben, amikor

nyár nélküli év követte a kataklizmát Európában.

Mintegy 55 millió tonna kén-dioxid került a légkörbe. Harangi Szabolcs egy korábbi tanulmánya szerint Magyarországot nagyon súlyosan érintette a klíma akkori változása. 1815 decemberében hirtelen hatalmas hóvihar érkezett, aminek következményeként a szabadban lévő állatok jelentős része elpusztult. A zord tél nagyon elhúzódott, még 1816 áprilisában is jelentős havazások történtek, és mindennaposak voltak a fagyok. A különösen hűvös nyáron szinte folyamatosan esett az eső, gyakoriak voltak a villámlásokkal kísért viharok, a pusztító jégesők.

Ha ez nem lett volna elég, a földek vízben álltak, egérinvázió dúlt, a termés nagy része elpusztult. A folyamatos esők megárasztották a Tiszát, ami hat hónapon keresztül áradt. Nyár közepén az újabb hatalmas esők a Maroson is áradást okoztak, és mindez együtt Szegeden a Tisza egyik legnagyobb és legpusztítóbb árvizéhez vezetett. Több mint 1500 ház dőlt össze.

A termés pusztulása Magyarország egyik legsúlyosabb és leghosszabb éhínségét eredményezte. A legerősebben sújtott terület Erdély volt, ahol tízezrek haltak éhen, egyes területekről kannibalizmust jelentettek a hatóságok. Mindez azért, mert Indonéziában kitört egy vulkán.

Tambora vulkán 2008-ban

AFP / NASA

Az izlandi vulkánok is képesek Európában komoly válságot okozni, elég belegondolni abba, amikor az Eyjafjallajökull 2010-es kitörését követően a légkörbe került vulkáni hamu miatt napokra megbénult a légiközlekedés. Ez persze csak egy apró kellemetlenségnek tűnhet ahhoz képest, amit a Laki 1783-1784-as kitörése okozott. 25 kilométer hosszan megnyílt a föld, és a hasadékból ömlött ki a bazaltos láva. Izlandon tízezrek estek áldozatul a vulkáni szmognak, ami aztán beterítette Európa nagy részét is. Pesten, illetve Budán is észlelték. A kén-dioxid ebben az esetben is elérte a sztratoszférát, ezért a forró nyarat rendkívüli zord tél követte, a következő nyáron pedig hideg és esős idő várt Európára, a gabona nem érett be, a kenyér ára pedig az egekbe szökött. Ebben az esetben éveken át tartott az alacsony átlaghőmérséklet és a rossz termés, több kutató is úgy véli, az ebből fakadó elégedetlenség is vezetett a francia forradalomhoz.

Indonézia? Olaszország?

A 20. században négy jelentősebb vulkánkitörésnek ismert kisebb-nagyobb mértékű éghajlatváltoztató hatása: Katmai-Novarupta (1912), Agung (1963), El Chichon (1982) és Pinatubo (1991). Ezek közül az utóbbinak volt a leginkább mérhető következménye, melyhez hozzájárulhatott még az ugyanebben az évben történt chilei Hudson vulkánkitörés is. Ez néhány tizedfokos átlagos hőmérsékletcsökkenést okozott a Föld északi féltekéjén, Magyarországon is ennyit lehetett belőle érzékelni.

Pinatubo kitörése 1991

AFP / ROMEO GACAD

Azt nem tudni, hogy mely vulkán kitörésére lehet most számítani. Sok esetben ezek a tűzhányók hosszú (több évszázados-évezredes) szunnyadás után ébrednek fel. Harangi szerint jó esetben a következő ilyen eseményt is egy olyan vulkán fogja okozni, amire most nem is gondolunk, mert éppen nyugodt, nem mutat aktivitást. Elsősorban az indonéziai vulkánok lehetnek veszélyesek, de a tongai Hunga vulkán kitörése megmutatta, hogy számolni kell a víz alattiakkal is.

Európához legközelebb a Nápoly mellett található Campi Flegrei kalderája lehet képes egy ilyen kitörésre. Utoljára 39 ezer éve, illetve 12 ezer éve volt itt olyan mértékű kitörés, ami a klímára is hathatott. Hasonló itt jelenleg nagyon-nagyon piciny valószínűségű, bár kisebb erősségű kitörés nincs kizárva – mondta a kutató.

Hogyan lehet minderre felkészülni?

Harangi szerint nem az a kérdés, lesz-e ilyen, akár „történelemformáló” vulkánkitörés a jövőben, csupán az, hogy mikor. Akár ebben az évszázadban is van esély egy komolyabb klimatikus hatást okozó eseményre. Ezért fontos tudni azt, hogy ez milyen módon fog hatni a technológiailag fejlettebb, de talán pont ezért is érzékenyebb, sebezhetőbb társadalomra. „Megítélésem szerint ennek módja az, hogy jobban fel kell tárni a múltbeli ilyen események okait és hatásait – jelenleg ezen is dolgozunk az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportban –, modellszámításokat kell végezni, hogy különböző területeke történő nagy vulkánkitörések milyen hatást okoznak, a mai társadalomban milyen területen fejtené ki a hatását (látjuk, hogy ez az optikai kábelek megrongálásától kezdve sok eddig nem tapaszt kárt is okoz), itt beleértve a repülési zavarokat, ezen keresztül a légiközlekedési kereskedelem leállását, az elektronikus zavarokon keresztül a gazdaságra gyakorolt hatást, a tőzsdében okozott zavarokat és még lehetne sorolni”.

Cumbre Vieja vulkán

AFP / ANADOLU AGENCY / ANDRES GUTIERREZ

A szakember szerint szimulálni kell ezeket a hatásokat, ami alapján kialakíthatók olyan protokollok, amelyek egy ilyen esemény bekövetkezése esetében követhetők. Elkerülni az ilyen katasztrófákat nyilván nem lehet, erősíteni kell tehát a vulkáni kitörés előrejelzést, jobban meg kell ismerni a tűzhányók működését, különösen a potenciálisan nagy, éghajlatváltozást is okozó vulkánkitörésekét, fel kell mérni a potenciálisan veszélyes vulkánokat – sorolta.

Fontos azt is látni Harangi Szabolcs szerint, hogy a túlnépesedés miatt egyre nagyobb számú ember van potenciális vulkáni veszélyben, ez jelenleg a Föld lakosságának kb. 10 százalékát jelenti, ez egy új tényező. Ki lehet indulni tehát abból, hogy mi, hogyan történt a múltban (azaz ezeket a történéseket kutatni kell), mert erre lehet építeni azt, hogy mindez milyen hatást fejtene ki a jelenben. Az ELTE kutatója szerint nem kell elborzadnunk, nem félelemkeltésről van szó, ehelyett próbáljuk felmérni a minden eddiginél nagyobb ismereteink alapján, hogy mi várható.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.