Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
„Erős bizonyíték van arra, hogy a Covid–19 következtében agyi rendellenességek lépnek fel” – írták a kutatók a hétfőn publikált tanulmányban. A kutatásban részt vevőknél, még az enyhe eseteknél is a koncentrációért és a szervezésért felelős „végrehajtó funkciók romlását” mutatták ki, és az agy mérete átlagosan 0,2-2 százalékkal zsugorodott.
A kutatásból kiderült, hogy a betegség hatásai olyanoknál is jelentkeztek, akiket nem kellett kórházban kezelni. A tudósok szerint további vizsgálatokkal lehet majd megállapítani, hogy ezek a szövődmények részben visszafordíthatók-e, vagy hosszú távon fennmaradnak.
A Nature tudományos folyóiratban közzétett, szakértők által ellenőrzött tanulmányban 785, 51 és 81 év közötti pácienst vizsgáltak, akiknek az agyáról kétszer készítettek képalkotó eljárással felvételt. A résztvevők közül 401 a két felvétel között lett koronavírus-fertőzött. A második vizsgálatra az első vizsgálat után átlagosan 141 nappal került sor.
A kutatás idején Nagy-Britanniában a SARS-CoV-2 vírus alfa változata volt a domináns, és nem valószínű, hogy delta variánssal fertőzöttek is lettek volna a páciensek között
– írták a kutatók.
A tanulmány szerint a covidos páciensek egy részénél csökkent a figyelem, a koncentráció és az információfeldolgozás sebessége, valamint károsodott a memória.
A kutatók nem vizsgálták, hogy a koronavírus elleni védőoltás befolyásolta-e az állapotot, de a brit egészségbiztosító (UKHSA) februárban azt közölte, hogy 15 tanulmány eredményei alapján a beoltott embereknél körülbelül feleakkora valószínűséggel jelentkeznek a hosszú Covid–19 tünetei, mint a be nem oltottaknál.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
