Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Dán Egészségügyi Hatóság kétmillió jódtablettát szerez be – írja a Reuters.
Dánia több mint 900 kilométerre van a legközelebbi ukrán atomerőművektől, és jelenleg konkrét kockázatról nem tudtak beszámolni. Azonban az elmúlt két évben a koronavírusjárvány megmutatta, hogy fontos a felkészültség, míg az ukrajnai háborúból azt tanultuk meg, hogy a világ kiszámíthatatlan – olvasható a hatóság közleményében.
A jódkészletet egy Dánia közelében történő nukleáris baleset esetén használnák fel. Az országban nincsenek atomerőművek, de közel van néhány svéd, illetve német létesítményhez, és azt is számításba vették, mi van, ha dán vizeken balesetet szenved egy nukleáris meghajtású hajó.
Aszódi Attila: Ezek a teendők, ha jelentős radioaktív anyag kerül a levegőbe
Aszódi Attila nukleáris szakértő végigvette, mennyire van szükség a jódtablettára vagy épp egy sugárzásmérő eszközre.
Úgy becsülik, a 2 millió tablettával el tudnák látni a 18 év alatti gyermekeket és fiatalokat, a terhes és szoptató nőket, valamint 40 éves korig a veszélyhelyzet elhárításában résztvevőket. Az első szállítások két-három hónapon belül várhatóak.
A jód radioaktív sugárzás esetén megvédi a szervezetet az olyan betegségekkel szemben, mint a pajzsmirigyrák. Ugyanakkor a 40 felettieknek felesleges jódtablettát szedniük, mert hatástalan.
