Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Amióta Oroszország elindította az Ukrajna elleni invázióját, nemcsak a háború miatt aggódhatunk, hanem azért is, hogy mi fog történni a szomszédunkban található atomerőművekkel. Az orosz csapatok először a csernobili, majd a zaporizzsjai atomerőművet is elfoglalták. Utóbbit – ami nem mellesleg Európa legnagyobbja – ráadásul úgy, hogy tűz ütött ki az erőműben a támadás során.
Aszódi Attila nukleáris szakértő nemrég a hvg.hu-nak azt mondta, érthető, hogy mindenkinek összeszorul a gyomra, ha arra ébred, hogy egy atomerőmű érintett a harcokban. A szakember most Láncreakció nevű blogján azt is megírta, mi a teendő, ha a körülmények nagyon balszerencsés alakulása folytán jelentős mennyiségű radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény következne be.
A szakember bejegyzése elején rögtön kiemelte:
„olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő vízhűtésű vízmoderálású reaktorokban.”
Ennek oka, hogy az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincsen meg az a kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, mint ami Csernobil esetében jelen volt, valamint nincs bennük grafit, ami hosszú ideig képes lenne égni. Ezeknek a reaktoroknak a moderátora a víz.
Újra működik a csernobili sugárzásmérő állomás
A csernobili blokkokat érő esetleges károknál sokkal nagyobb problémát eredményezhet, ha Ukrajna ma is aktív, kiterjedt nukleáris infrastruktúráját érnék el orosz katonai támadások következményei - hívja fel a figyelmet Aszódi Attila nukleáris szakértő.
Aszódi Attila szerint Magyarország „mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére.”
A lakosság védelmét az Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer (ONER) biztosítja, aminek működőképességét rendszeres gyakorlatokkal tesztelik.
„Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el”
– írja bejegyzésében Aszódi.
A szakember szerint jódtablettát akkor kell alkalmazni, „ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat.” Aszódi úgy látja, sugárzásmérőre a laikusoknak kevésbé lehet szükségük, mert nemcsak mérni kell tudni vele, hanem érteni is, hogy mit jelent a mért adat. Aki a sugárzás terjedéséről szeretne információt kapni, annak érdemes ellátogatnia például a Katasztrófavédelem, vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat weboldalára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
