Napokkal az ukrajnai Mariupol város szülészeti és gyermekkórháza elleni március 9-i támadás után sorra érkeztek a felhasználók által jelentett kommentek a Facebook és Instagram tartalmait moderáló Meta-alkalmazottakhoz, amelyek szerint a támadás meg sem történt. A bombázásban legalább három ember, köztük egy gyermek meghalt.

A romok között menekülő terhes nők képei, azonnali felháborodást váltottak ki világszerte. A nők között volt Mariana Vishegirszkaja, ukrán divat- és szépségipari influenszer. Az AP amerikai hírügynökség által készített fotók, amelyeken pöttyös pizsamában botorkál lefelé a kórház lépcsőházában, az egész világot bejárták. Az édesanya azonban nemcsak támogató üzeneteket kapott, hamarosan beindult az Instagramon az összehangoltnak tűnő (tartalmi) támadás: orosz felhasználók Mariana korábbi fotóival állították párhuzamba az AP tudósítását, és arról próbálták meggyőzni a követőket, hogy a menekülő nőről készült felvételek megrendezettek voltak.

A fenti eset csak egy példa arra, hogyan tették lehetővé az orosz propaganda terjedését a Meta tartalmi irányelvei és szabályzata az ukrajnai invázió idején – áll a Reuters hírügynökség elemzésében, melyben két, névtelenséget kérő moderátor beszélt munkájáról. Szerintük a mariupoli kismama elleni hozzászólások kifejezetten aljasak voltak, és megtervezett akció részének tűntek, sok közülük mégsem sértette meg a vállalat szabályait, hiszen nem említették közvetlenül a támadást.

A Meta szabályzata alapján azokat a bejegyzéseket, amelyek kifejezetten azt állították, hogy a bombázást megrendezték, el lehetett távolítani. De az erre egyértelműen utaló megjegyzések – mint például „olyan jó színésznő vagy” – nem sértik a felhasználási feltételeket.

A Reutersnek nyilatkozó moderátorok véleménye szerint segíthetett volna a helyzeten, ha nem „a törvény betűjét”, hanem szellemét is figyelembe vehették volna, például azzal, hogy figyelembe vehetik a kontextust.

A vállalat néhány nappal az orosz invázió kezdete után korlátozásokat vezetett be az orosz állami médiával szemben, miközben megpróbált teret biztosítani a régióban élő felhasználóknak, hogy kifejezzék az orosz invázió miatti dühüket, akár olyan formában is, amit a Meta normális esetben nem engedélyezne. Ukrajnában és 11 másik kelet-európai és kaukázusi országban a Meta a gyűlöletbeszédet, az erőszakos fenyegetéseket és egyebeket tiltó szabályai alól egy sor ideiglenes mentességet vezetett be. Engedélyezte például az orosz katonák elleni „dehumanizáló” beszédet, és a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök halálára való felhívásokat, kivéve, ha azok hitelesnek minősülnek vagy további célpontokat tartalmaznak. (Ezen a téren néhány nappal később visszavonulót fújt a cég.)

„Vladdy Daddy please no war": hogy élik meg Ukrajnát az elsőháborúzók a TikTokon?

Minden eddiginél közelebb kerülhetünk egy háborúhoz - nemcsak mert a szomszédos országban történik, hanem mert a történteket több ezer ember videós formában dokumentálja a külvilág számára. Amennyire izgalmas, annyira veszélyes is az új helyzet.

Az Ukrajnával kapcsolatos változó iránymutatások további zavart és frusztrációt okoztak a moderátorok számára, akiknek átlagosan 90 másodpercük van eldönteni, hogy egy adott poszt sérti-e a szabályzatot. Több alkalmazott kifogásolta például, hogy a Facebook az ukránok számára olyan kijelentéseket is enged, melyek korábbi – például közel-keleti – konfliktusok esetében elképzelhetetlenek lettek volna.

„Úgy tűnik, hogy a gyűlöletbeszéd és erőszak rendben van, ha a »megfelelő« emberek ellen irányul” – kommentelte a belső fórumon az egyik alkalmazott.

A fejleményekért kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.