Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A ládabarikádra festett „Ruszkik, haza!” felhívás és a „Vladdy Daddy please no war” feliratú táncos videó között majd 70 év telt el, de a szándék mit sem változott, csak a közvetítő közeg lett más. A világháborúról tudósító közlönyök, a már tévében közvetített délszláv háború, majd a 2011-es arab tavasz Facebookon végigkísért történései után az ukrajnai háború borzalmai premier plánban, minivideók formájában (is) követhetők. A formátum újdonsága mellett pedig nagymértékben változott az azt övező közbeszéd és a fiatalok egymás közti kommunikációja is.
A fent idézett könyörgésben „apucinak” becézett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sajátságos kultusza van az – amúgy általa hivatalosan nem használt – közösségi médiában a fiatalok között. Az interneten már a 2000-es évtizedben, regnálásának elején mémmé vált az érzelmeket szinte sohasem mutató arckifejezésével, melyet ironikusan az orosz néplélek sztoicizmusával azonosítottak. Az említett könyörgés pedig a legújabb trend az aktuálisan leggyorsabban fejlődő és leglátványosabb közösségimédia-platformon, a TikTokon, melynek videóit böngészve a jövő történészei gazdag nyersanyagot kapnak majd ezen időszak háborús korszellemének tanulmányozásához.
