Semmiképpen sem hasonlítható a Covid–19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés – írta Kemenesi Gábor pécsi virológus a Facebookon a több nyugati országban felbukkant majomhimlő fertőzések kapcsán.

Kemenesi szerint korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, a mostani fertőzések érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert.

Csütörtökön kiderült, hogy a majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg hat ország szerepel az érintettek listáján.

Majomhimlővel fertőzött beteget találtak az Egyesült Államokban

A szakemberek szerint jó állapotban van az a férfi, akit nemrég kórházba szállítottak, mert majomhimlővel fertőződött meg.

A bejegyzésben kitért a virológus részletesen a vírusra is. Azt írta, hogy állatról emberre terjedő fertőzésről van szó, a legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.

A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre

– tette hozzá.

A poszt szerint a majomhimlőt 1958-ban fedezték fel és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Szórványosan megjelenő emberi eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, melynek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

Afrikán kívül behurcolt esetek történtek eddig. Kemenesi felidézi, hogy 2003-ban az USA-ban több emberi fertőzést is leírtak, melyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz, ahol minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. A prérikutyák egyébként Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg. Minimális terjedéssel járó behurcolt eseteket több országból is ismertünk.

A virológus szerint a vírusnak két, genetikailag elkülönülő variánsa van, a Kongó-medence variáns és a Nyugat-Afrikai variáns. Előbbi súlyosabb lefolyású és jobban terjedő, míg az utóbbi enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. A mostani helyzetet az eddigi információk alapján, az utóbbi, enyhébb változat okozza.

A majomhimlő emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által „szennyezett” felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel terjedhet. Testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, ám a szakember szerint semmiképp sem szabad összekeverni a koronavírusnál megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel.

Ismét majomhimlővel fertőzött beteget találtak az Egyesült Királyságban, rögtön kettőt

A britek egy hét alatt már a harmadik majomhimlős esetet regisztrálták. Pánikra az illetékesek szerint nincs ok.

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam nagy általánosságban 5-től 13 napig tart. A kezdeti tünetek azonban könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás stb. A kiütések 1–3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. A kiütések, más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, feltelnek majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A betegség ideje viszonylag hosszú, a tünetek 2–4 hétig eltarthatnak, specifikus terápiára nincs lehetőség, támogató kezelést szoktak nyújtani.

Vakcina egyébként van a majomhimlőre. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák bizonyos fokú védelmet nyújtanak a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.