A szervezetünk működését bár már most is jól ismerjük, a kutatók folyamatosan találnak új tényezőket, amik még őket is meglephetik. Ilyen például, hogy ha a dolgok rosszul vagy nem megfelelő működnek a testünkben, olyan fehérjék keletkeznek, amiknek nem sok haszna van. Ezek a BGR szerint az agyban is képesek felhalmozódni, de egy egyszerű trükkel „kiradírozhatók” onnan: ez az alvás.

Amikor alszunk, az agy azon munkálkodik, hogy az úgynevezett glimfatikus rendszer segítségével eltávolítsa a napközben keletkezett „szemetet”. E testi funkciók abban is hatékonyak, hogy az agy megszabaduljon az összecsomósodott fehérjéktől, és serkentsék annak normális működését.

Egy kutatócsoport szerint – amely a Translational Neurodegeneration című folyóiratban publikált egy tanulmányt a témában – számos tényező segítheti a glimfatikus rendszer dolgát. A listában helyet kaptak többek közt az Omega-3 zsírsavak, de egy igen népszerű (és könnyen kivitelezhető) folyamat is, az oldalt alvás.

A kutatók azt gyanítják, hogy az alvás minőségén túl az alvás pozícióján is sok múlik, hogy az elhasználódott anyagcseretermékek eltűnjenek.

A folyamat pontos háttere egyelőre nem ismert, de különféle elméletek már vannak. Ezek közé sorolták azt is, hogy az oldalsó pózban a szövetek (valószínűleg) könnyebben megnyúlnak, így a „méregtelenítés” is jóval hatékonyabban mehet végbe.

Mennyit alszik naponta? A tudósok pontosan belőtték, mennyit kellene

A brit és kínai kutatók több tízezer ember egészségügyi adatait vizsgálták, és rengeteg tesztet is kitöltettek, hogy kiderüljön, mennyit érdemes aludni naponta.

Az agy tisztán tartásáról a Medical Online is írt korábban. Cikkük szerint a glimfatikus rendszer neve a glia és a limfa szavak összetételéből keletkezett. A kapcsolódó felfedezés a Rochester Orvosegyetem kutatóihoz köthető, akik szerint egy csatornahálózat található az agyi erek körül, ami elszállítja a salakanyagokat a központi idegrendszerből.

A gliasejtekből felépülő glimfatikus rendszer úgynevezett cerebrospinális folyadékot (CSF) keringet. Az artériák körüli részben a CSF nyomás alatt van,

így az agy gyorsan átmosódik, mielőtt a CSF összegyűlik a glimfatikus rendszer agyi vénákat körülvevő részében.

A témában íródott tanulmány vezető szerzője, Maiken Nedergaard szerint felfedezésük hozzájárulhat sok agyi betegség, így a traumatikus sérülés, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint a stroke gyógyításához, hiszen ezekben a kórképekben fehérjeszemét halmozódik fel, ami végső soron megfojtja az idegsejteket. Úgy vélte: ha megtalálják a glimfatikus rendszer serkentésének a módját, az a neurodegeneratív betegségek új kezelési lehetőségét jelentheti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.