Van, aki sír, és van, aki megdöbben: már 100 milliónál is több halott ember fotójába lehelt életet a mesterséges intelligencia
A MyHeritage a mesterséges intelligencia segítségével animálja a rendszerbe feltöltött fotókat.
A tudósok régóta kutatják már, hogy az ember őse mikor és hol rakott tábortüzet. A széndarabkák, a repedezett csontok és az elszíneződött sziklák mind a tűz jelenlétére utalhatnak, ám ezeket több százezer év távlatából nézve nagyon nehéz megtalálni és egyértelműen azonosítani. Ebben is segíthet a mesterséges intelligencia.
A szakemberek a mesterséges intelligencia segítségével felfedezték, hogy a tűz milyen finom módon deformálja az anyag atomi szerkezetét, így sikerült felfedezniük egy majdnem 1 millió évvel ezelőtti tűz potenciális jelenlétét egy izraeli ásatás során. A régészeti területen több tucat, valószínűleg elégett tárgy található. Ha a technológia megbízhatónak bizonyul, akkor azzal rávilágíthatnak arra, hogy az ember mikor, hol és miért tanulta meg a tűz használatát.
Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa kifejezetten örül a technológiának. A szakember régóta úgy véli, hogy az ember agya nagyobb, az emésztőrendszere pedig kisebb lett azután, hogy megtanult főzni, nagyjából 1,8 millió évvel ezelőtt.
A tudósok arra már korábban rájöttek, hogy az égetés atomi szinten megváltoztatja a csontok szerkezetét, így infravörös fénnyel megállapítható egy emberi csontról, hogy az égett-e, vagy nem. Filipe Natalio, a Weizmann Tudományos Intézet kutatója ebből kiindulva kezdett el azon töprengeni, hogy vajon az égés a kőszerszámok atomi szerkezetét is befolyásolja-e, az ilyen eszközökből ugyanis többet találni egy ásatáson, mint csontokat. A szakemberek a kovakövet használták a kísérlethez, amit eszközkészítésre használtak az őseink. Kiderült, a változás olyan finom, hogy arra nem lehetett támaszkodni, ezért bevetették a mesterséges intelligenciát is.
Az algoritmust arra képezték ki, hogy olyan finom minták után kutasson, amit a szakemberek nem, vagy csak sokára vettek volna észre. A program az ultraibolya fénnyel dolgozott, és azt mérte, hogy az anyag egyes részei mennyire nyelik el a fényt. Kiderült, az elképzelés működik: nemcsak a kovakő égett és nem égett részeit ismerte fel, de azt is meg tudta mondani, hogy milyen hőmérsékleten történt az égés.
A csapat ezután a mesterséges intelligenciát 26 szerszámon alkalmazta, amelyeket még az 1970-es években találtak egy izraeli feltárás során. A kormeghatározási módszer azt sugallta, hogy az adott területet 800 ezer és 1 millió évvel ezelőtt a szerszámkészítő Homo erectus lakta, ám korábban nem találtak tűzre utaló jeleket. Az algoritmus azonban felfedte, hogy a szerszámok többségét 200 és 600 Celsius-fokra hevítették. Viszonyításként: az átlagos tábortűz nagyjából 400 Celsius-fokos. Az eredményt a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban tették közzé.
A kőszerszámok mellett egy agyarat is találtak, ami szintén 600 Celsius-fokra volt hevítve. Mindez azt mutatja, hogy az ősök valószínűleg megfőzték a zsákmányukat. Ha ez valóban így van, akkor ez lehet az egyik legrégebbi olyan lelet, ami azt mutatja, hogy 1 millió évvel ezelőtt már főzött az ember. Jelenleg kevesebb mint fél tucat olyan helyszín van a világon, ahol egyértelműen bebizonyítható, hogy 500 ezer évnél korábban raktak tüzet az emberek.
Natalio szerint érdemes szem előtt tartani, hogy egyelőre nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a tüzet ember rakta-e, vagy természetes úton keletkezett. Ennek ellenére a technológia több mint ígéretes, és a jövőben nagy segítség lehet a régészek számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
