A kutatók egy 1970-es években végzett ásatás leleteire engedték rá a mesterséges intelligenciát, ami érdekes eredményt hozott.
A tudósok régóta kutatják már, hogy az ember őse mikor és hol rakott tábortüzet. A széndarabkák, a repedezett csontok és az elszíneződött sziklák mind a tűz jelenlétére utalhatnak, ám ezeket több százezer év távlatából nézve nagyon nehéz megtalálni és egyértelműen azonosítani. Ebben is segíthet a mesterséges intelligencia.
A szakemberek a mesterséges intelligencia segítségével felfedezték, hogy a tűz milyen finom módon deformálja az anyag atomi szerkezetét, így sikerült felfedezniük egy majdnem 1 millió évvel ezelőtti tűz potenciális jelenlétét egy izraeli ásatás során. A régészeti területen több tucat, valószínűleg elégett tárgy található. Ha a technológia megbízhatónak bizonyul, akkor azzal rávilágíthatnak arra, hogy az ember mikor, hol és miért tanulta meg a tűz használatát.
Richard Wrangham, a Harvard Egyetem antropológusa kifejezetten örül a technológiának. A szakember régóta úgy véli, hogy az ember agya nagyobb, az emésztőrendszere pedig kisebb lett azután, hogy megtanult főzni, nagyjából 1,8 millió évvel ezelőtt.
Van, aki sír, és van, aki megdöbben: már 100 milliónál is több halott ember fotójába lehelt életet a mesterséges intelligencia
A MyHeritage a mesterséges intelligencia segítségével animálja a rendszerbe feltöltött fotókat.
A tudósok arra már korábban rájöttek, hogy az égetés atomi szinten megváltoztatja a csontok szerkezetét, így infravörös fénnyel megállapítható egy emberi csontról, hogy az égett-e, vagy nem. Filipe Natalio, a Weizmann Tudományos Intézet kutatója ebből kiindulva kezdett el azon töprengeni, hogy vajon az égés a kőszerszámok atomi szerkezetét is befolyásolja-e, az ilyen eszközökből ugyanis többet találni egy ásatáson, mint csontokat. A szakemberek a kovakövet használták a kísérlethez, amit eszközkészítésre használtak az őseink. Kiderült, a változás olyan finom, hogy arra nem lehetett támaszkodni, ezért bevetették a mesterséges intelligenciát is.
Az algoritmust arra képezték ki, hogy olyan finom minták után kutasson, amit a szakemberek nem, vagy csak sokára vettek volna észre. A program az ultraibolya fénnyel dolgozott, és azt mérte, hogy az anyag egyes részei mennyire nyelik el a fényt. Kiderült, az elképzelés működik: nemcsak a kovakő égett és nem égett részeit ismerte fel, de azt is meg tudta mondani, hogy milyen hőmérsékleten történt az égés.
A csapat ezután a mesterséges intelligenciát 26 szerszámon alkalmazta, amelyeket még az 1970-es években találtak egy izraeli feltárás során. A kormeghatározási módszer azt sugallta, hogy az adott területet 800 ezer és 1 millió évvel ezelőtt a szerszámkészítő Homo erectus lakta, ám korábban nem találtak tűzre utaló jeleket. Az algoritmus azonban felfedte, hogy a szerszámok többségét 200 és 600 Celsius-fokra hevítették. Viszonyításként: az átlagos tábortűz nagyjából 400 Celsius-fokos. Az eredményt a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban tették közzé.
AI-powered archaeology draws out hidden evidence of fire use by early humans
Researchers from the University of Toronto, the Weizmann Institute of Science and Hebrew University have identified new evidence of the use of fire by ancient humans at least 800,000 years ago at a site in western Israel.
A kőszerszámok mellett egy agyarat is találtak, ami szintén 600 Celsius-fokra volt hevítve. Mindez azt mutatja, hogy az ősök valószínűleg megfőzték a zsákmányukat. Ha ez valóban így van, akkor ez lehet az egyik legrégebbi olyan lelet, ami azt mutatja, hogy 1 millió évvel ezelőtt már főzött az ember. Jelenleg kevesebb mint fél tucat olyan helyszín van a világon, ahol egyértelműen bebizonyítható, hogy 500 ezer évnél korábban raktak tüzet az emberek.
Natalio szerint érdemes szem előtt tartani, hogy egyelőre nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy a tüzet ember rakta-e, vagy természetes úton keletkezett. Ennek ellenére a technológia több mint ígéretes, és a jövőben nagy segítség lehet a régészek számára.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
