Nincs olyan objektum az univerzumban, ami mozdulatlan lenne: az égitestek forognak és kölcsönhatásba lépnek egymással. A galaxisok esetében az előbbi különösen fontos, mert a segítségével meghatározható az evolúciójuk. A csillagászok ezzel kapcsolatban most bejelentették, hogy sikerült megmérni az eddig ismert legősibb galaxis forgását.

A MACS1149-JD1 nagyjából 550 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett, így a ma ismertek közül a legöregebb galaxisnak tekinthető. A The Astrophysical Jorunal Letters-ben közzétett tanulmány szerint a csapat a vöröseltolódását mérte meg, hogy kiderüljön, milyen sebességgel forog.

ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)

Hogy ez pontosan mit jelent, ahhoz előbb érdemes megnézni, mit takar a vöröseltolódás. Az univerzum tágul, a fény sebessége pedig véges, így a fénynek bizonyos időre van szüksége ahhoz, hogy két pont között mozogjon. Ám miközben halad, az univerzum is tágul, így egy távoli galaxisból érkező fény hullámhossza megnyúlik, az elektromágneses spektruma pedig a vörösebb részbe tolódik. Innen ered a vöröseltolódás kifejezés.

A mozgás magára a fényre is hatással van. Minél közelebb van hozzánk, annál kékebbnek tűnik, és minél messzebb, annál vörösebbnek. Így egy galaxis hozzánk közelebbi fele kékebbnek, a távolabbi pedig vörösebbnek tűnik.

A csapat ezt a jelenséget mérte le, és megállapította, hogy a JD1 nagyjából 50 km/másodperc sebességgel forog. Ez valamivel lassabb, mint a Tejúrendszer 220 km/másodperces forgási sebessége. Ugyanakkor a JD1 sokkal kisebb, mint a mi galaxisunk, körülbelül 3000 fényév átmérőjű – míg a Tejútrendszer 100 ezer fényév átmérőjű.

Gyorsabban tágul a világegyetem, mint eddig gondoltuk, és a tudósok sem értik, miért

A Hubble megfigyelései szerint a világegyetem gyorsabban tágul, mint az ősrobbanás után 400 ezer évvel, pedig az ismert törvényszerűségekből nem ez következne.

Akio Inoue, a kutatás vezetője szerint mindez azt mutatja, hogy a galaxis még csak a forgómozgása elejénél jár. Ahogy a galaxis növekszik, a forgás során gázból és csillagokból álló korong keletkezik, ami lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy megértsék, hogyan jöttek létre a miénkhez hasonló galaxisok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.