A csillagászok a Nagy Magellán-felhő egyik szegletében bukkantak arra a fekete lyukra, amivel épp semmi nem történik.
Bár sokat lehet hallani a fekete lyukakról, a felfedezésük nem éppen egyszerű folyamat. Látni érhető módon nem lehet őket, így a csillagászok vagy akkor figyelhetnek fel rájuk, amikor gravitációs hullámok keletkeznek – mert egyesült két ilyen égitest –, vagy akkor, amikor épp elnyelnek valamit, ekkor ugyanis röntgensugárzást bocsátanak ki.
Ezek alapján elmondható, hogy egy éppen nyugalmi állapotban lévő fekete lyuk felfedezése nagyon nehéz feladat. A szakembereknek azonban most sikerült egy ilyet felfedezniük a szomszédos galaxisban. Az IFLScience beszámolója szerint a csillagászok majdnem 1000 csillagot vizsgáltak meg a Nagy Magellán-felhő részét képező Tarantula-ködben. Ezek között volt a VFTS 243 jelű objektum is, aminek megfigyelési eredményei összhangban voltak egy, a Napnál kilencszer nehezebb fekete lyukéval, ami egy majdnem háromszor nehezebb kék csillag körül kering.
A Sagittarius A*-ról gyűjtött adatokat hanggá konvertálták a tudósok, így most már meg is hallgathatjuk a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk hangját.
A Nature Astronomyban publikált tanulmány szerint az égitestet felfedező csapat több évet töltött el azzal, hogy bebizonyítsa: a korábbi fekete lyuknak vélt égitestek valójában nem azok. A munka közben bukkantak a Földtől mintegy 160 ezer fényévnyire lévő képződményre.
A VFTS 234 azonosítása azért is különleges, mert a hasonló fekete lyukak általában úgy keletkeznek, hogy egy csillag megsemmisül, és az anyaga egy része kilökődik a csillagközi térbe. Ennél azonban semmi ilyen nem volt megfigyelhető: az egykori csillag valószínűleg teljesen összeomlott, és úgy lett belőle fekete lyuk.
(Nyitókép: ESO / L. Calçada)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.