A Yettel ránézett, hány régi mobilt őrizgetnek otthon a magyarok

A Yettel legújabb országos kutatásában felmérte, hogy mennyire jellemző, hogy a magyarok használaton kívüli, régi mobilokat és más elektronikai eszközöket tárolnak otthon, illetve tisztában vannak-e a helytelen tárolás veszélyeivel és az újrahasznosítási lehetőségekkel. Az eredményekből kiderült, hogy a leggyakoribb otthon tárolt számítástechnikai és mobilos eszközöknek a mobiltelefonok számítanak: ezek a válaszadók 63 százalékánál megtalálhatók.

A listán a mobiltelefonokat nem sokkal lemaradva követik a töltők és kábelek (61%), majd a fej- és fülhallgatók (47%), a videó/cd/dvd-lejátszók (42%), a számítógépek (39%), a magnó, hifi (38%), illetve a tv, monitor (37%). Érdekesség, hogy nem csak régi, elavult technológiák, de olyan, viszonylag újabb kütyük is szerepelnek a fiókban heverő eszközök listájában, mint a bluetooth-hangszórók (17%) vagy az okos- vagy fitneszórák (15%).

A megkérdezetteknek csupán 6 százaléka jelezte, hogy a felsoroltak közül egyik sem található meg az otthonában.

A régi telefonok sorsa

A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben (61%) akkor vesznek új telefont, ha az előző használhatatlan lett, így például elromlott vagy elveszett, de sokaknál az is döntő tényező, ha az egyébként működőképes készülék nagyon elhasználttá vált (45%), vagy nem rendelkezik valamely szükséges funkcióval (42%).

A kitöltők 60 százalékának életében már több mint öt telefonja volt, ötödének pedig legalább tíz készüléke, és a válaszok alapján ezek egy részét egyszerűen elteszik, amikor újra cserélik. Az otthoni tárolást említők (63%) közel felének (46%) három vagy annál is több használaton kívüli mobil van az otthonában, a megőrzött készülékek életkora pedig az esetek közel felében (46%) legalább 10 éves, de a válaszadók ötödének (22%) 15 évnél régebbi mobilja is van.

10 tipp: ki ne dobja megunt telefonját, van egy csomó dolog, amire még használhatja

Egyáltalán nincs szüksége mindenkinek csúcstelefonra, nem csak az erős mobil lehet jó. A túl olcsó ajánlatok kapcsán viszont mindig érdemes gyanút fogni: lehet, hogy a készülék jó, de mindig van valamilyen hátulütő.

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy milyen célból őrzik meg az emberek a régi készülékeket. Az elsődleges ok (56%), hogy tartaléknak teszik félre őket, de az is gyakori, hogy nem tudják, mit érdemes kezdeni velük (28%), vagy nincs kedvük foglalkozni a kérdéssel (27%). Gyakran megjelölt ok az is, hogy a készülékeken lévő adataikat féltik a felhasználók az illetéktelenektől (24%), és

meglepően sokan (23%) érzelmileg kötődnek a régi mobiljukhoz.

A meg nem őrzött telefonok legjellemzőbb sorsa az, hogy elajándékozzák (38%) vagy eladják (23%) őket. Mindössze 14 százalék dönt úgy, hogy visszaviszi a telefont egy elektronikai üzletbe vagy a szolgáltatóhoz, amivel elindítja a készüléket az újrahasznosítás útján. Viszonylag alacsony, 10 százalék azok aránya, akik ezeket kidobják, és az eredmények alapján a többség tisztában van azzal, hogy ezeknek nem a szemétben van a helye. Tízből nyolcan tudják, hogy nem szabad kidobni a használt mobilokat a kommunális szemétgyűjtőbe, és a válaszadók kétharmada nem ért egyet azzal, hogy a lomtalanítás is megoldás lehet.

Egy átlagos magyar háztartás havonta kidob 3 kilónyi e-szemetet

Egy újrahasznosításával foglalkozó cég kíváncsi volt rá, Európában melyik ország háztartásai dobják ki a legtöbb elektronikai hulladékot egy év alatt. Magyarországon még egészen jó a helyzet.

A régi mobilok megfelelő kezelése azért is fontos, mert a készülékekben olyan veszélyes anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve már ártalmasak lehetnek. Például az öregedő akkumulátor elkezdhet szivárogni, veszélyes anyagokat juttatva a környezetbe – a kutatásban megkérdezettek 55 százaléka ezzel tisztában is van. Emellett a telefonokban olyan értékes fémek – köztük arany, ezüst, réz, vas – is találhatóak, amelyek a készülékek újrahasznosítása során kinyerhetők, így nem kell azokat költségesen és környezetszennyező módon újra kitermelni. Hogy mi történik a telefonokkal a visszagyűjtést követően és miért fontos ez, azt videóban mutatja meg – Gyetván Csaba bevonásával – a Yettel.

A Yettel közleményében hangsúlyozza, több olyan megoldást is kínál, amellyel ügyfelei is csökkenthetik környezeti lábnyomukat – mint például az elektronikus számla, a digitális aláírás, vagy a kisebb méretű SIM-kártyák. A szolgáltató most arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy tegyenek a természet egyensúlyáért, és a régi mobiltelefonokat ne őrizgessék vagy dobják a szemetesbe, hanem vigyék be a társaság üzleteibe, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik ezek újrahasznosításáról.

Aki mostanában szeretne új mobilt, az pénzt is kaphat, ha előkeres a fiókból egy régebbit: az állami mobilcsereprogramban 40 ezer forint támogatással lehet vásárolni új készüléket országszerte.

Megjelent a térkép: mától ezeken a helyeken költheti el a 40 ezer forintot, amit az állam ad új mobilra

Ötmilliárd forintos keretből hétfőn elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mobilkészülék-csere programja. Az összegből negyedmillió, hamarosan használhatatlanná váló régi mobiltelefon cserélhető le a netezésre ezután is alkalmas 4G- vagy 5G-képes készülékre. A hatóság tematikus aloldalán térképen kereshető a közel 700 regisztrált üzlet, ahol igénybe vehető a 40 ezer forintos támogatás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.