szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy újrahasznosításával foglalkozó cég kíváncsi volt rá, Európában melyik ország háztartásai dobják ki a legtöbb elektronikai hulladékot egy év alatt. Magyarországon még egészen jó a helyzet.

Az elektronikai hulladékok mennyiségének növekedése egyre nagyobb problémát jelent – a kérdés különösen aktuális karácsony tájékán, amikor sokan vesznek egy-egy új készüléket, és válnak meg a régi daraboktól.

Egy nyáron publikált felmérés szerint 2019-ben világszerte 53,6 millió tonnányi elektromos hulladék halmozódott fel, ami

öt év alatt 21 százalékos növekedést jelent.

©

A Clearitwaste.co.uk újrahasznosítással foglalkozó brit cég az ENSZ és a Global E-Waste Statistics Partnership nevű szervezet adataira támaszkodva megnézte, egyes európai országok háztartásai évente mekkora mennyiséggel járulnak hozzá az óriási mennyiséghez.

Az adatokból kiderül, a vizsgált 39 ország közül Norvégia termeli a legtöbb e-hulladékot, a háztartások évente átlagosan 57 kilogrammnyi kütyütől és tartozéktól szabadulnak meg. A második helyre az Egyesült Királyság került (55 kg), míg a harmadik Írország lett 52,4 kilogrammal.

Magyarországon ilyen tekintetben viszonylag jó a helyzet: a lista 25. helyén állunk. Hazánk egyetlen év alatt 138 224 tonnával szaporítja a szemétkupacot. Egy átlagháztartás évente 32,6 kilogramm elektronikai hulladéktől szabadul meg.

Ez olyan, mintha minden egyes háztartásban kidobnának 12 darab modern monitort, vagyis havonta egyet.

©

Mivel ezek a készülékek olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan károsítjáka környezetet – például higanyt vagy ólmot –, arra is kíváncsiak voltak, mennyire vagyunk képben az elektronikai hulladékok terén. A felmérésben 1477 magyar vett részt, és kiderült,

  • 63 százalékuk tudja, mi az az e-hulladék,
  • az így válaszolók körülbelül 28 százaléka van tisztában azzal, milyen súlyos problémát jelent az elektronikai hulladék,
  • 80 százalékuk szerint a kormánynak és a különböző szervezeteknek jobban kellene edukálniuk a lakosságot a témában,
  • ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka pontosan tudta, hogyan kell kezelni az e-hulladékot.
©

A tanulmány szerint egyébként érdemes néhány lehetőséget megfontolni, mielőtt kidobnánk egy eszközünket, hogy ezzel csökkentsük az e-hulladék mennyiségét. Jó megoldás lehet, ha megpróbáljuk eladni a kütyünket, vagy újfajta felhasználási módot találni neki. Egy régi okostelefon még jó lehet, ha zenét akarunk lejátszani, vagy használhatjuk univerzális távirányítóként is. Emellett persze az sem árt, ha feltesszük magunknak a kérdést egy új eszköz vásárlása előtt:

tényleg szükség van arra, hogy azt megvegyem?

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A tájékoztatási központ szerint hamisítvány az autósbolt oldalán idő előtt kijött kormányrendelet

A tájékoztatási központ szerint hamisítvány az autósbolt oldalán idő előtt kijött kormányrendelet

Videó: Megcsinálták a világ első iMac-jét, amiben az M1 processzor dolgozik

Videó: Megcsinálták a világ első iMac-jét, amiben az M1 processzor dolgozik

Egy krónikus betegnek 160 kilométert kellene utaznia a hétvégi oltásért, van, akinek még ennél is többet

Egy krónikus betegnek 160 kilométert kellene utaznia a hétvégi oltásért, van, akinek még ennél is többet