Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatója és munkatársai évek óta tanulmányozzák az S100 nevű különleges fehérje viselkedését. Legújabb kutatásukban a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatát térképezték fel minden eddiginél pontosabban. Eredményeik – amelyek a Scinetific Reports című folyóiratban jelentek meg – hozzájárulnak a tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegségek kezelésében hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszerek előállításához.

A vizsgálat során a kutatók arra keresték a választ, hogy a promiszkuitás – ami egyébként a szexuális partnerek gyakori váltogatására használt kifejezés – létezik-e a molekulák, a fehérjék világában, vannak-e a molekuláris partnereiket gyakran váltogató fehérjék.

A kutatók szerint minél több fehérje-fehérje kapcsolat van egy élőlényben, annál komplexebb szerveződésű. Az élő rendszeren belül a fehérje-fehérje kölcsönhatások összessége, az úgynevezett interaktom a molekuláris szintű komplexitás legfontosabb eleme. A fehérjék egymással (és más biomolekulákkal) kialakított fizikai kapcsolata az egyetlen kommunikációs eszköz, amivel a makromolekulák információt tudnak cserélni egymással.

Nanoarannyal diagnosztziálnák a rák korai stádiumát a szegedi kutatók

A kutatók olyan szerkezettel kísérleteznek, ami nemcsak felismeri a tumorsejteket, de meg is jelöli azokat, így az orvosok már nagyon korai stádiumban megkezdhetik a kezelést.

A Scientific Reports című folyóiratában megjelent közlemény egy korábban megkezdett kutatás folytatása. Ennek során, egy evolúciós értelemben fiatal, csak a gerinces állatokban előforduló, S100 fehérjecsalád 20 tagját kezdték el tanulmányozni.

Ezek a fehérjék – mint írták – a sejtekben kitüntetett szabályozó szerepet betöltő kalciumionokat kötik meg, ennek hatására pedig más fehérjékkel képesek kölcsönhatásba lépni, és ezáltal nagyszámú fiziológiás, és sajnos patológiás folyamatban játszanak szerepet. Ez utóbbi mindig az S100 fehérjék túlzott termelődésével függ össze.

A sokféle betegségben, például áttéteket képző tumorok, neurodegeneratív és gyulladásos betegség kialakulásában betöltött szerepük miatt az S100 fehérjecsalád komoly diagnosztikai és terápiás jelentőséggel bír.

Hatékony fegyver lehet az aszály ellen a szegedi kutatók fejlesztése

A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását, ami megmutathatja, ha vízhiány alakul ki.

A beszámoló szerint a kutatók a munkájuk során az S100 fehérjecsalád összes tagjának a kötőfelszínét le tudták tapogatni. Az összegzés szerint az eredmények részben kiegészítik, részben megerősítik a korábbi cikkben közölteket, amely szerint az S100 család körülbelül fele „szabados életet él”, egyértelműen nem válogat a partnerek (foldamerek) között, míg a másik fele csak egy-két partnerrel vagy eggyel sem létesít fizikai kapcsolatot.

Mint a közleményben kiemelték, az eredményeket az S100 fehérjék patológiás szerepét megszüntetni kívánó gátlószer-fejlesztéseknél feltétlenül figyelembe kell venni, amennyiben hatékony és a legkevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszert kívánnak előállítani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.