A jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot, ehhez járulhatnak hozzá a Szegedi Tudományegyetemen a Juhászné Csapó Edit által vezetett Lendület-kutatócsoport eredményei.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye részletezi, hogy a szegedi kutatócsapatot vezető Juhászné Csapó Edit több mint tíz évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni azokkal a nanoszerkezetekkel, amelyek aranyból vannak. Három évvel ezelőtt a korábbi kutatásokból kiindulva kezdtek el olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket. Ez Magyarországon új kutatási iránynak számított, aranyatomokból felépülő fluoreszcens nanoszerkezetekkel ugyanis addig az országban nem foglalkoztak.

Hatékony fegyver lehet az aszály ellen a szegedi kutatók fejlesztése

A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását, ami megmutathatja, ha vízhiány alakul ki.

Az MTA közleménye szerint a nanoszerkezetek szenzorként működő kismolekulákat hordoznak, amelyekkel szennyeződéseket vagy akár tumorsejteket lehet detektálni. Ha megtörtént a felismerés, a részecskék által kibocsátott fluoreszcens fény megváltozik.

Csapó szerint a végső cél, hogy a melanóma már nagyon korai stádiumban is felismerhető legyen. A szakember szerint még sok idő kell ahhoz, hogy mindezt a gyógyászatban is alkalmazni tudják, de a fejlesztéssel megteremthetik ennek a feltételeit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.