Pletyka-algoritmusért és a kiskacsák úszásának vizsgálatáért is járt idén az anti-Nobel-díj

A BBC beszámolója szerint idén – ahogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta – ismét egy internetes közvetítésen keresztül osztotta ki a díjakat az Annals of Improbable Research nevű humormagazin. Az „elismeréseket” a hagyományoknak megfelelően valódi Nobel-díjas tudósok adták át.

Az egyik díjazottja a Biztonságtechnikai IgNobelt kapta meg. Ő a svéd mérnök, Magnus Gens, aki egy olyan bábut fejlesztett ki, amivel az autógyártók kipróbálhatják, hogyan törik össze a kocsi, ha egy jávorszarvassal ütközik. Gens büszke az elismerésre. A bábu létrehozásához először az állat anatómiáját kellett tanulmányoznia, és még olyan szempontokat is figyelmebe kellett vennie a megépítésekor, mint az állat testén belül változó sűrűség.

Persze a kutatása csak elsőre tűnik viccesnek: kiderült, hogy a 2000 kg-os autó nem lassul le annyira a 250-300 kg-os jávorszarvas elütésekor, hogy a légzsákok működésbe lépjenek.

Magnus Gens munkája mellett több más kutatást is díjaztak. A fizikai IgNobel-díj nyertese például azt vizsgálta, hogy hogyan úsznak a kiskacsák alakzatban, egy japán kutatócsoport pedig azt próbálta meg kideríteni, hogy hogyan használhatjuk a leghatékonyabban az ujjainkat egy gomb elforgatásakor.

A díjazottak listája az alábbiak szerint alakult:

• Alkalmazott kardiológia: Eliska Prochazkova és csapata nyerte, akik arra kerestek bizonyítékot, hogy amikor egy szerelmespár először találkozik, akkor a pulzusuk szinkronba kerül.
• Irodalom: Eric Martínez és csapata, akik azt vizsgálták, mi tesz egy jogi dokumentumot szükségtelenül érthetetlenné.
• Biológia: Solimary García-Hernández és Glauco Machado azt kutatták, miként befolyásolja a székrekedés a skorpiók párzási szokásait.
• Orvosi: Marcin Jasiński és munkatársai azt mutatták be, hogy a kemoterápia alkalmazásakor kevesebb lehet a káros mellékhatás, ha az eljárás egyik összetevőjét fagyival helyettesítik.
• Fizika: Frank Fish és munkatársai, akik azt vizsgálták, miként úsznak a kiskacsák alakzatban.
• Mérnöki: Matsuzaki és társai, akik arra próbáltak választ találni, hogyan használhatjuk a leghatékonyabban az ujjainkat egy gomb elforgatásakor.
• Művészettörténet: Peter de Smet and Nicholas Hellmuth a „Multidiszciplináris megközelítés az ókori maja kerámiákon látható beöntéses jelenetekhez” című tanulmányukkal érdemelték ki az IgNobelt.
• Béke: Junhui Wu és társai egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, ami segít eldönteni egy pletykálkodónak, hogy mikor kell igazat mondani, és mikor kell hazudni.
• Közgazdaság: Alessandro Pluchino és kollégái matematikai modellt készítettek arra, hogy miért a legszerencsésebbek, és miért nem a legtehetségesebbek a sikeresek.
• Biztonságtechnika: Magnus Gens és a jávorszarvasteszt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.