A dél-koreai Sungkyunkwan Egyetem kutatóinak sikerült egy minden eddiginél gyorsabban működő MRI-vizsgálatot fejleszteniük, amivel megfigyelték, hogyan történik az egerek agyában a sejtek közötti kommunikáció.
A kutatók csavartak egyet a jelenleg is használatos funkcionális mágneses rezonanciavizsgálaton (fMRI), hogy javuljon annak időérzékenysége. Ennek köszönhetően sikerült a korábbinál mélyebben feltárni a különböző mentális folyamatok mögött meghúzódó, finom léptékű dinamikát. Az erről szóló publikáció a Science-ben jelent meg.
A szabványos fMRI közvetetten méri az agyi aktivitást, követve a véráramlás növekedését azokban a régiókban, ahol az agyi neuronok több oxigént kapnak. Ez a jel azonban – magyarázza a Nature – egy másodpercet is késhet ahhoz képest, hogy a neuron aktiválódik. Ez rontja az időérzékenységet, hiszen egy ilyen sejt a másodperc ezredrésze alatt képes üzenetet küldeni egy másiknak.
Jang-Yeon Park, a dél-koreai Sungkyunkwan Egyetem fizikusa ezért kollégáival együtt úgy változtatta meg egy MRI szoftverét, hogy 5 ezredmásodpercenként gyűjtsön adatokat. Ez nagyjából 8-szor gyorsabb, mint amire a hagyományos MRI képes. A kutatók a technikájukat a neuronális aktivitás direkt képalkotásának (direct imaging of neuronal activity, DIANA) nevezték el.
Csináltak egy mesterséges agyat, aztán megtanították videójátékozni
A Petri-csészébe rakott „hálózat" nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
A vizsgálatuk során egy egér 200 ezredmásodpercenként gyenge áramütést kapott, a gép pedig 5 ezredmásodpercenként adatokat gyűjtött az agyának egy-egy apró régiójáról. Miután ezzel elkészültek, a gép az agy egy teljes szeletéről készített képet, ami 200 ezredmásodpercen keresztül rögzítette a neuronális aktivitást. A szkennelésből kiderült, a stimuláció aktiválta az agy azon részét, ami az érzékszervek bemeneti információit dolgozza fel. A kutatóknak sikerült egy teljes agyi részen keresztül követniük a DIANA-jelet, miközben az idegsejtek csoportjai egymás után üzentek egymásnak.
Kész „Google Térképet" találtak az emberi agyban: az idegsejtjeink meghatározott ritmusra kódolják a teret
Egy nemzetközi kutatócsoport egy agyi ritmus, a gamma oszcilláció újabb funkcióját fedezte fel a neurális kódolásban. Ez elsőre viszonylag száraz információnak hangzik, de úgy talán izgalmasabb, ha hozzátesszük, hogy sikerült bizonyítaniuk, hogy agyunk idegsejtjei erre a ritmusra hangolódva kódolják a teret és navigálnak minket.
A legnagyobb kérdés most az, hogy az új adatgyűjtési módszer alkalmazható-e emberi fMRI-vizsgálatokra. A DIANA-módszer feltételezi, hogy az ismétlődő ingerek – például a villogó fények – minden alkalommal ugyanúgy hatnak az agyra. De az ébren lévő személy megunhatja vagy megszokhatja ezt az ismétlést, így a reakció is megváltozhat. Emellett az olyan összetett mentális folyamatok, mint az érzelmi reakciók vagy a döntéshozatal hosszú ideig befolyásolhatják az agyi aktivitást, és nehéz lenne reprodukálható módon gyors, ismétlődő ingerekkel kiváltani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
