Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt. A Guardian beszámolója szerint a kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán-folyónál végzett ásatásokon kerültek elő.

A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat.

Megvan az első neandervölgyi család, aminek a leleteire bukkantak

Rengeteg új információt rejthetnek még azok a leletek, melyeket Dél-Szibériában találtak. Lehetséges, hogy egykor a nők voltak az összekötő kapocs az egymástól messze élő, kisszámú neandervölgyi közösségek között.

A régészek között nincs egyetértés arról, hogy őseink mikor kezdték el a sütés-főzést, mivel nehéz bizonyítani, hogy a tűzrakóhelyek nem csak melegedésre, hanem esetleg ételkészítésre is szolgálhattak. A kulinária születése azonban fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis a feldolgozott ételt könnyebb volt megrágni és megemészteni, és ennek nagy szerepe lehetett az emberiség elterjedésében is a Földön.

A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak és a neandervölgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek.

A Nature Ecology and Evolution folyóiratban hétfőn publikált tanulmány 600 ezer évvel korábban tűzte ki a sütés-főzés kezdetét. A tanulmány Irit Zohar, a Tel Aviv-i Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumában dolgozó régész 16 éves kutatómunkája nyomán született.

Most derült ki, hogy 1 millió évet tévedtek a tudósok, megdőlt az emberiség eredete

Az eddig véltnél egymillió évvel öregebbek, tehát 3,4-3,6 millió évesek azok a korai emberi ősöktől származó fosszíliák, amelyeket egy dél-afrikai barlangban találtak. A kutatás új fénybe állítja az emberiség korai történetét.

A több mint másfél évtized alatt a tudós több ezernyi halmaradványt katalogizált, amelyeket az Izrael északi részén található Gesher Benot Ya'aqov régészeti helyszínen találtak. Ezen a Jordán-folyó közelében fekvő helyen egykor egy tó lehetett, és miközben az onnan előkerült, megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdték el az ott élő emberek a hal sütését vagy megfőzését.

Zohar felidézte, hogy a munka egy kirakóshoz hasonlított: egyre több és több információ birtokába jutottak, s ezekből állt össze végül a történet az emberi evolúcióról.

Először az vezette nyomra a régészeket, hogy egy helyszínen, ahol szinte egyáltalán nem találtak halcsontokat, rengeteg fog maradt fenn. Ez már a hal főzésére utalhatott, mivel a halcsontok az 500 Celsius-fok alatti hőmérsékletű főzés vagy sütés közben szétesnek, megpuhulnak, míg a fogak megmaradnak. A lelőhelyről ráadásul égett tűzkövek is előkerültek, ami arra utalt, hogy tűzrakóhelyként szolgálhatott.

Ízlelgesse csak a nevet: Homo bodoensis - ő volt a közvetlen elődünk

A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be kutatók.

További bizonyítéknak tekintették, hogy a fogak többsége két nagytestű – akár kétméteres hosszúságú – pontyfélétől származott. A régészek szerint jó ízű húsuk miatt választhatták őket.

Zohar kiemelte, hogy a fogak elemzésekor a fogzománcot is vizsgálták, mert tudni akarták, hogy a melegítés milyen hatással van a zománcra. A londoni Természettudomány Múzeumban végzett vizsgálatból kiderült, hogy a fogak 200–500 fokos hőnek voltak kitéve, ami arra utal, hogy a halat tűz segítségével készítették el. A tanulmány szerint erre egy sütőfélét használhattak, ugyanakkor az nem derült ki, hogy a halat sütötték, párolták vagy főzték.

Íme, a „sárkányember": kutatók egy eddig ismeretlen emberfaj koponyájára bukkantak

A Homo longinak keresztelt fajnak szinte négyzet alakú szemgödrei voltak, a fogaik pedig szokatlanul nagyok voltak.

A Homo erectus mintegy 1,7 millió évvel ezelőtt kezdte használni a tüzet. Zohar azonban rámutatott: az, hogy a tűznél melegedni lehetett, nem jelenti, hogy a főzéshez is használták.

A tanulmányban nem közreműködő Anais Marrast francia tudós, a francia Természettudományi Múzeum achaeozoológusa szerint az is elképzelhető, hogy a tűz mellett ették meg a halat és a csontokat a tűzbe dobták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.