Az ismert világegyetem leggyakoribb galaxis típusaiként a spirálgalaxisok – mint a Tejútrendszer – általában aktívak, és rengeteg csillag keletkezik bennük. Emiatt kéknek látszanak: a fiatal és forró csillagok ultraibolya fényben „ragyognak”. A már öregedő spirálgalaxisok pedig vörösnek tűnnek: már nem keletkezik benne túl sok új csillag, vagy jelentős mennyiségű por borítja be őket.

Az ilyen galaxisok létezése már régóta ismert, ám a teleszkópok eddig nem voltak képesek arra, hogy a spirális szerkezetet is feltárják. Ezek fénye nagyjából 8–10 milliárd évvel ezelőtt indult útnak, akkor, amikor az univerzumban intenzív volt a csillagkeletkezés.

Nasa/JPL-Caltech & NASA / ESA / CSA / STScI

A mostani, vörös spirálgalaxisokból álló halmazt, a SMACS J0723.3-7327-et a James Webb űrteleszkóp segítségével figyelték meg. A japán Vaszeda Tudományegyetem kutatócsoportja kettőt vizsgált meg különös alapossággal: az RS13-at és az RS14-et.

Az RS13-ban már nem sok csillagképződés történik, az RS14-et pedig egy sűrű porfelhő veheti körbe, ami eltakarja a fiatal csillagokat.

A James Webb űrtávcső most egy „fantomgalaxist" kapott le, 32 000 000 fényévre van tőlünk

Korábban a Hubble is célba vette az NGC 628-at, de a James Webb sokkal részletesebb képeket közölt róla.

A kutatók szerint most először sikerült kimutatni, hogy az ilyen típusú galaxisok gyakoriak lehettek az univerzum fejlődésének korai szakaszában. Ahogy azt a The Astrophysical Journal Lettersben is részletezték: az RS14 fénye 11 milliárd évvel ezelőtt indult útnak, de az univerzum tágulása miatt jelenleg 19 milliárd fényévre található tőlünk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.