Egy új, fejlesztés alatt álló gyógyszer egy órán belül terméketlenné tette a kísérleti egerek hímivarsejtjeit, majd a hatása egy nap alatt el is múlt – számolt be a Nature Communications hasábjain frissen megjelent tanulmányról a Science Alert. Attól még valószínűleg évekre vagyunk, hogy a szert embereken is kipróbálják, a férfi fogamzásgátlónak szánt gyógyszer eddigi tesztjei azonban biztatóak.

Az elmúlt években egyre több kutatás foglalkozik a férfi fogamzásgátlással, jelenleg azonban csak két olyan megoldás létezik, ami hatékonynak mondható: az óvszer használata, valamint a vazektómia – vagyis az ondóvezeték elkötése.

Korábban ezt a területet kevésbé kutatták, ugyanis úgy vélték, a férfiaknál jóval nagyobb a mellékhatások kockázata, illetve a gyógyszeripar sem foglalkozott túl sokat a kérdéssel. Melanie Balbach, az amerikai Weill Cornell Medicine gyógyszerkutatója, a tanulmány vezető szerzője úgy nyilatkozott, jelenleg a fogamzásgátlás minden terhe a nőkre hárul.

Pixabay / TBIT

A kutatók az úgynevezett solubilis adenilcikláz (sAC) nevű enzimre koncentráltak, ami egy ki- és bekapcsoló gombként működik a hímivarsejteknél. Úgy találták, hogy ha ezt az enzimet kikapcsolják, a spermiumok már nem tudnak mozogni.

A különböző vizsgálatok során kimutatták, hogy a használt vegyület 30–60 perc alatt mozgásképtelenné teszi a hímivarsejteket. A vegyület az első két órában 100 százalékos, az első 3 órában pedig 91 százalékos hatékonyságú volt. 24 óra elteltével az egerek spermiumai ismét normálisan mozogtak.

A kutatók célja, hogy egy olyan, nem hormonális tablettát fejlesszenek, ami kevesebb mint 60 perc alatt hat, és 6–12 órán át hatásos marad. Ez nagyban különbözne más, szintén fejlesztés alatt álló hormonalapú gélektől, amelyek hetek-hónapok alatt fejthetik ki hatásukat.

Embereken is elkezdik vizsgálni a férfiaknak fejlesztett fogamzásgátló tablettát

A GPHR-529 névre keresztelt vegyületet a Minnesotai Egyetem fejlesztette ki. Állítják, egereknél bevált.

Korábban azt találták, hogy azoknál a meddő férfiaknál, akiknél kikapcsolt a sAC, megnövekedett a vesekő kialakulásának kockázata, az egereknél azonban egyelőre semmilyen mellékhatást sem tapasztaltak.

A szakemberek azt remélik, hogy akár már nyolc év múlva piacra tudják dobni a fejlesztést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.