A szerzői jogokkal foglalkozó amerikai hivatal szerint amikor a mesterséges intelligencia megalkot egy képet, azt ugyan emberi utasítás alapján teszi, de a végeredmény nem a kreativitás terméke.
Régóta megy már a vita arról, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott újdonságok esetében kit illet a szabadalom joga: a robotot, vagy azt, aki létrehozta az algoritmust? És egyáltalán: lehet-e szerzői joga egy olyan tartalomnak, amit emberi utasítás alapján hoz létre a gép? Ez utóbbira adott most igen határozott választ az amerikai szerzői jogi hivatal.
Az Engadget beszámolója szerint a szervezet úgy döntött, hogy szöveg alapján képet alkotó robotok esetében a képet semmilyen szerzői jog nem védi – legalábbis az Egyesült Államokban biztosan nem.
„Amikor a mesterséges intelligencia megkapja az embertől az utasítást, válaszul pedig összetett írott, vizuális vagy zenei műveket hoz létre, akkor a hagyományos szerzői elemeket a technológia határozza meg és hajtja végre, nem pedig az emberi” – szögezte le a hivatal. Hozzátett: az emberi kreativitás jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy egy művet szerzői jog védjen. Márpedig a robot esetében az ember nincs ráhatással a gép kreativitására.
Korábban ez a hivatal mondta ki azt is, hogy egy majomnak nem lehet szerzői joga, amikor egy fotós fényképezőgépével szelfit készített egy majom.
A szervezet szerint ugyanakkor a mesterséges intelligencia által készített alkotásokat is tartalmazó művek lehetnek szerzői joggal védettek, attól függően, hogy a produktum mekkora része emberi munka, és hogyan járult hozzá a mesterséges intelligencia a végeredményhez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Egy Facebook-csoportba töltötték fel a felvételt.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
