Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Német kutatók svéd barnamedvéktől vettek vért, hogy elemezzék annak összetételét. Az eredmény meglepő volt.
Közismert, hogy nem túl szerencsés, ha az ember sokáig mozdulatlan marad – fekszik vagy üldögél –, ugyanis minél tovább teszi ezt, annál nagyobb valószínűséggel keletkezik vérrög a szervezetében. Ez pedig jobb esetben csak súlyos, rosszabb esetben viszont életveszélyes lehet.
De akkor hogyan lehet az, hogy a barnamedve képes túlélni a hosszú téli álmot, vagyis a mozdulatlanságot? Ezt próbálták meg kideríteni a Német Szív- és Érrendszeri Kutatóközpont tudósai. Az erről szóló publikációjuk a Science-ben jelent meg.
Tobias Petzold, a kutatóközpont kardiológusa egy olyan fehérjét azonosított a csapatával, ami segít az állatnak elkerülni a veszélyes véralvadást, amely trombózissal fenyeget. A tudós egy biológuscsapattal tanulmányozta a svédországi barnamedve-állományt, hogy kiderítse, hogyan tartja fenn az egészséges keringést az állat a téli álma idején.
A kutatók összesen 13 medvétől vettek mintát a tél folyamán, majd a nyáron újra. Az elemzések során azt találták, hogy mintegy 150 olyan fehérje van, amelynek mennyisége az utóbbi esetben jóval alacsonyabban van az állat szervezetében. A legnagyobb eltérés a HSP47 kódjelű, vérlemezkéhez kapcsolódó fehérje mennyiségében volt.
Ez a fehérje a thrombin nevű enzimet hordozza, ami segíti a vérlemezkék összetapadását és a vérrög kialakulását. Ez segít abban, hogy ha az állat megsebesül, akkor a sebe be tudjon gyógyulni. A haszna viszont kevés olyankor, amikor a medve téli álmot alszik, ezért a jelek szerint 55-ször kevesebb van az állatban abban az időszakban.
Rossz hír érkezett az egyik népszerű cukorpótlóról, duplájára emeli a vérrögök kialakulásának kockázatát
Számos komoly egészségügyi problémához vezethet az eritrit fogyasztása egy új tanulmány szerint - pedig az édesítőt széles körben használják a cukor kiváltására.
Manuela Thienel, a tanulmány vezető szerzője szerint nem sejtették, hogy a fehérjének ekkora hatása van az állatokra. Ahhoz, hogy kiderüljön, az embereknél is megakadályozható-e a trombózis kialakulása, olyan betegeket vizsgáltak, akiknek gerincsérülésük miatt mozdulatlanul kellett feküdniük. Kiderült, egészséges társaikhoz képest kevesebb volt a szervezetükben a HSP47 fehérje.
A kutatók szerint az emberi szervezetnek időre van szüksége, mire lecsökken a HSP47 fehérje szintje, ezért a hosszabb ideig mozdulatlanságra ítélt emberek vérében kevesebb van belőle, mint azoknak, akik mondjuk eltörték a lábukat.
Petzold szerint a vizsgálattal az emberi szervezet működésének megértéséhez is sikerült közelebb kerülni, ami a jövőben hatékonyabb kezelések kifejlesztéséhez vezethet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
Nem tudni, mit hoz a jövő, de Litkai Gergely a BKK-leállás után kidolgozta a Fővárosi Csődelodázási Csomagot.