szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szürke bálnák (Eschrichtius robustus) odaúsznak a csónakokhoz, hogy az emberek megszabadítsák őket a testükön élősködő parazitáktól.

A szürke bálnák különös viselkedéséről a mexikói partoknál, az Ojo de Libre lagúnán készült videó. A felvételen az látszik, hogy egy kis csónakban ülő férfi leszedi az apró rákszerű lényeket – az úgynevezett bálnatetveket – egy bálna fejéről. Mint a férfi elmondta: rendszeresen teszi ezt több bálnával, mivel izgalmasnak találja.

A férfi elmesélte, hogy először csak kíváncsiságból szedett le egy élősködőt egy közel úszó bálnáról, de aztán mikor az visszatért, újabbakat távolított el, és ugyanaz a bálna ismételten visszatért hozzá, szerinte azért, hogy így „ápolja”.

A bálnatetvek belekapaszkodnak a bálnák fejébe. Egyfelől hasznosak, mivel felfalják a bálna testén megtelepedő algákat, másfelől azonban irritálják a bálnát, melynek hámló bőrén és sebein élősködnek. A térséget jól ismerő Mark Carwardine brit zoológus szerint a szürke bálnák felemás kapcsolatban vannak ezekkel az élősködőkkel – írja a The Guardian.

Mint magyarázta, a bálnáknak nagyon érzékeny a bőre, ezek a kis lények pedig éles karmaikkal abba kapaszkodnak, és ezzel biztos az „őrületbe kergetik” az állatot. Az akár 15 méteresre is megnövő szürke bálnák különösen érzékenyek a parazitákra.

188 millió forintot érő „lebegő aranyat" rejtett egy, a La Palma partjainál elpusztult bálna

Félmillió eurót, mintegy 188 millió forintot érő „lebegő aranyat", azaz ámbrát talált egy patológus a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma partjainál elpusztult bálna boncolásakor a tengeri emlős bélrendszerében.

Carwardine szerint a bálnák valószínűleg nem bánják, ha valaki leszed róluk néhány parazitát, de hogy ennek hatását tényleg érezzék, ahhoz azért több százat kellene eltávolítani a bőrükről.

Hozzátette: mivel ezek az élősködők a bálna elhalt bőrét és elhalt szöveteit eszik, parazita helyett szimbiontának lehetne őket nevezni, mivel az együttélésből mindkét félnek megvan a maga haszna.

Az „ápolás” is a szimbiózishoz hasonlítható némiképp. A szürke bálnák legalább 80 évig élnek, tehát elképzelhető, hogy azok a példányok, amelyek már éltek a 20. századi bálnavadászatok idején, alkalmazkodtak az emberrel való interakcióhoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!