Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
A japán H-IIA hordozórakétát a sziget délnyugati részén található Tanegasima Űrközpontból bocsátják fel – közölte a műveletet irányító Mitsubishi Heavy Industries (MHI). Az indítást a rossz időjárás miatt már többször elhalasztották, legutóbb augusztus 28-án, röviddel a tervezett felbocsátás előtt függesztették fel a légkör felső rétegében uralkodó erős szél miatt.
Az űrrakéta a japán űrügynökség, a JAXA holdjáróját (SLIM) viszi magával, amely Japán első leszálló egysége lenne a Föld kísérőbolygóján. A SLIM holdi leszállóegységet azért fejlesztették ki, hogy tesztelhessék vele a holdra szállás technológiáját.
A műholdak felbocsátásában sikereket elérő Japánnak idén számos kísérlete kudarcba fulladt. Márciusban a JAXA új zászlóshajóját, a H3 rakétát utasították önmegsemmisítésre pár perccel azután, hogy a második fokozat hajtóműve nem kapcsolt be, a japán űrügynökség Epsilon kis rakétahajtóműve pedig tesztelés során robbant fel júliusban.
Megsemmisült japán űrrakéta: feltették a 100 milliárd forintos kérdést
Az egy dolog, hogy hatalmas kudarccal végződött a japán H3 űrrakéta felbocsátása, de most az a kérdés is felmerült: ha egyszer csak egy tesztről volt szó, mégis miért használták a valódi, hihetetlen értékű műholdat is közben?
Felbocsátását követően a SLIM várhatóan három-négy hónapon belül áll Hold körüli pályára, és négy-hat hónap múlva kísérli meg a landolást a Hold felszínén. Ha sikerrel jár, Japán lesz az ötödik holdra szálló ország az egykori Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és India után. A JAXA a jelenlegi felbocsátási ablakban még szeptember 15-ig kísérelheti meg az űrrakéta indítását.
India Csandraján-3 űrhajója augusztus 23-án hajtott végre sikeres landolást, Oroszország Luna-25 űrszondája viszont a Hold felszínének ütközve augusztus 19-én megsemmisült.
Lefotózta a NASA a Holdba csapódott orosz űrszondát, a Luna-25-öt
Oroszország 47 év után akart ismét visszatérni a Hold felszínére, a Luna-25 küldetése azonban balesettel végződött.
A japán holdjáró által gyűjtött adatok az Egyesült Államok által vezetett Artemis 3 nevű űrrakétaprogram részeként azt a célt szolgálják, hogy első lépésben a Holdra, majd a következő lépésben a Marsra juttassanak embert.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
