Egy terabájtnyi adat tárolásának átlagos éves költsége tavaly 3351 dollár, azaz 1,2 millió forint volt. Ezért komoly összeget takarít meg az a vállalat, amely csak a valóban szükséges adatokat tárolja. Ráadásul ezzel a környezeti terhelést is mérsékli, ami szintén fontos szempontnak számít manapság, amikor egyre több szervezet tesz vállalást az ökológiai lábnyomának csökkentésére. Nem mellesleg kiberbiztonsági szempontból is csökkenti a kockázatokat.

Az adattárolást azonban kihívás kordában tartani, mivel az adatok mennyisége világszerte exponenciálisan nő a vállalatoknál, a folyamatosan gyarapodó halomból pedig nehéz kiválogatni, mitől érdemes megválni. Az intelligens eszközök például rengeteg olyan információt generálnak és gyűjtenek, amely hasznos lehet különféle elemzésekhez. A felhasználók szintén sok olyan adatot hoznak létre a tevékenységeikkel, amely megfelelő feldolgozás és analizálás után segíthet az üzleti döntésekben, az igények jobb kiszolgálásában, illetve a termékek és a szolgáltatások továbbfejlesztésében. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a cégek munkavállalói is adatokat állítanak elő a mindennapi munkájuk során.

Ennek az adathalmaznak egy része teljesen felesleges és használhatatlan, viszont akad köztük olyan, amelynek a megőrzésére törvény kötelezi a cégeket. Ekkora mennyiségből lehetetlen emberi erővel kiszűrni, mi az, ami törölhető. Ennek kapcsán híva fej a figyelmet a Micro Focus a fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldásokra, melyek megoldják ezt a problémát: segítségükkel automatizáltan lehet kiválogatni a törölhető és a megtartandó, esetleg extra adatvédelmet igénylő állományokat.

Esettanulmányként említik a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Belbim példáját: a török vállalat a szükségtelen adatok törlése után 140 adatbázis-szervert tudott leállítani, ezzel felszabadítva 230 CPU-magot, 12 terabájtnyi memóriát a rendszerben és 20 terabájtnyi tárhelyet a lemezes tárolón.

Az átlagos költséggel számolva ez évi 24 millió forintnyi megtakarítást jelent.

A történet érdekessége, hogy a cég projektjének elsődleges célja nem az adattörlés és tárhely-bővítés volt, hanem az adatok biztonságának erősítése és a compliance feltételek teljesítése. A vállalatnak tevékenységi köréből fakadóan eleget kell tennie helyi és globális szabályozásoknak, köztük olyan szigorú előírásoknak is, mint a PCI DSS. Ezért vágtak bele az adatok feltérképezésébe, hogy azonosítsák, mely információk szorulnak erősebb védelemre a megfelelőségi követelmények miatt.

Első lépésként megfelelő szofveres segítséggel mélyrehatóan megvizsgálták a teljes adatállományt. A strukturált és strukturálatlan adatok jelentősen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ám így is néhány nap alatt, automatizáltan lezajlott az érzékeny információk felderítése. A kutatás több ezer táblázatot és több terabájtnyi adatot azonosított különféle Oracle és MS SQL adatbázisokban, amelyek nagy része nem használt, felesleges vagy elavult volt.

Ezek törlése után állíthatták le a 140 adatbázis-szervert, illetve egyes SAN-kapcsolókat és adattároló platformokat is, így jelentős mértékben csökkent a vállalat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása, ami visszaszorította a költségeket, és a vállalat zöldítésében is fontos előrelépést jelentett. Az adatmennyiség csökkentése és az informatikai architektúra konszolidálása egyúttal az IT-szakemberekre nehezedő adminisztrációs terheket is mérsékelte, így ők hasznosabb feladatokra fordíthatják az idejüket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.