Kevés vezető van tisztában vele, mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben. Azt végképp nem tudják megbecsülni, mennyi tárhelyet és költséget emészt fel a fájlok őrizgetése. A Micro Focus információtechnológiai vállalat szakértői olyan fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldások használatát javasolják, amelyek automatizált módon képesek feltérképezni és osztályozni az adatokat, majd összesíteni az extra védelmet igénylő, érzékeny fájlokat, valamint a felesleges állományokat.
Egy terabájtnyi adat tárolásának átlagos éves költsége tavaly 3351 dollár, azaz 1,2 millió forint volt. Ezért komoly összeget takarít meg az a vállalat, amely csak a valóban szükséges adatokat tárolja. Ráadásul ezzel a környezeti terhelést is mérsékli, ami szintén fontos szempontnak számít manapság, amikor egyre több szervezet tesz vállalást az ökológiai lábnyomának csökkentésére. Nem mellesleg kiberbiztonsági szempontból is csökkenti a kockázatokat.
Az adattárolást azonban kihívás kordában tartani, mivel az adatok mennyisége világszerte exponenciálisan nő a vállalatoknál, a folyamatosan gyarapodó halomból pedig nehéz kiválogatni, mitől érdemes megválni. Az intelligens eszközök például rengeteg olyan információt generálnak és gyűjtenek, amely hasznos lehet különféle elemzésekhez. A felhasználók szintén sok olyan adatot hoznak létre a tevékenységeikkel, amely megfelelő feldolgozás és analizálás után segíthet az üzleti döntésekben, az igények jobb kiszolgálásában, illetve a termékek és a szolgáltatások továbbfejlesztésében. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a cégek munkavállalói is adatokat állítanak elő a mindennapi munkájuk során.
Ennek az adathalmaznak egy része teljesen felesleges és használhatatlan, viszont akad köztük olyan, amelynek a megőrzésére törvény kötelezi a cégeket. Ekkora mennyiségből lehetetlen emberi erővel kiszűrni, mi az, ami törölhető. Ennek kapcsán híva fej a figyelmet a Micro Focus a fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldásokra, melyek megoldják ezt a problémát: segítségükkel automatizáltan lehet kiválogatni a törölhető és a megtartandó, esetleg extra adatvédelmet igénylő állományokat.
Esettanulmányként említik a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Belbim példáját: a török vállalat a szükségtelen adatok törlése után 140 adatbázis-szervert tudott leállítani, ezzel felszabadítva 230 CPU-magot, 12 terabájtnyi memóriát a rendszerben és 20 terabájtnyi tárhelyet a lemezes tárolón.
Az átlagos költséggel számolva ez évi 24 millió forintnyi megtakarítást jelent.
A történet érdekessége, hogy a cég projektjének elsődleges célja nem az adattörlés és tárhely-bővítés volt, hanem az adatok biztonságának erősítése és a compliance feltételek teljesítése. A vállalatnak tevékenységi köréből fakadóan eleget kell tennie helyi és globális szabályozásoknak, köztük olyan szigorú előírásoknak is, mint a PCI DSS. Ezért vágtak bele az adatok feltérképezésébe, hogy azonosítsák, mely információk szorulnak erősebb védelemre a megfelelőségi követelmények miatt.
Első lépésként megfelelő szofveres segítséggel mélyrehatóan megvizsgálták a teljes adatállományt. A strukturált és strukturálatlan adatok jelentősen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ám így is néhány nap alatt, automatizáltan lezajlott az érzékeny információk felderítése. A kutatás több ezer táblázatot és több terabájtnyi adatot azonosított különféle Oracle és MS SQL adatbázisokban, amelyek nagy része nem használt, felesleges vagy elavult volt.
Ezek törlése után állíthatták le a 140 adatbázis-szervert, illetve egyes SAN-kapcsolókat és adattároló platformokat is, így jelentős mértékben csökkent a vállalat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása, ami visszaszorította a költségeket, és a vállalat zöldítésében is fontos előrelépést jelentett. Az adatmennyiség csökkentése és az informatikai architektúra konszolidálása egyúttal az IT-szakemberekre nehezedő adminisztrációs terheket is mérsékelte, így ők hasznosabb feladatokra fordíthatják az idejüket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
