Fontos kísérletsorozatba kezd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Andreas Mogensen, az Európai Űrügynökség asztronautája. A szakember a Huginn nevű küldetés során arra koncentrál majd, hogy jobban meg lehessen érteni, milyen fizika húzódik meg a villámjelenségek mögött. Az Interesting Engineering írja: mindehhez egy csúcstechnológiás kamerarendszert használ.

Az ESA magyarázata szerint bizonyos villámok csak a felhők között cikáznak, míg mások a felhők felett jelennek meg. Ilyen például a vörös lidérc, amit korábban Tokaj környékén is látni lehetett már.

Olivier Chanrion, a Dán Technológiai Egyetem tudósa szerint a villámcsapások és a felső légkör közti kölcsönhatás egyelőre nem teljesen ismert. A mostani kísérlet során rögzített felvételek kiértékelésével azonban sikerülhet választ találni arra, hogy miként működik a természeti jelenség.

ESA / NASA

A Nemzetközi Űrállomáson lévő kamera különlegessége, hogy nem a beérkező fényt rögzíti, hanem a fény változását. Ha egy ilyen eszközzel szeretnénk lefotózni valakit, aki mozdulatlanul ül megvilágítva, a kamera nem látná őt. Ha azonban megmozdul, a gép látja a fény változását, és az egész jelenetet rögzíteni tudja. A villámokat ezzel a módszerrel lehet majd tökéletesen felvenni.

Villámlott az Északi-sarkkör közelében, és ez sokkal nagyobb baj, mint gondolnánk

Újabb bizonyítékot szolgáltattak a tudósok arra, hogy valami nagyon nincs rendben a bolygóval.

Ráadásul a rögzítés sebessége 100 ezer képkocka/másodperc is lehet, így a felvételt visszalassítva látni lehet majd, hogy milyen utat jár be a villám.

Morgensen korábban vezetett már egy hasonló projektet, 2025-ben a Thort. Chanrion szerint a két kutatás adatait összevetve a zivatarfelhők működését is jobban megérthetik. Ez azért is fontos, mert ezek kialakulása során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz emelkedhet a magasba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.