Nem sokkal a koronavírus-járvány kitörése után kiderült, a fertőzés nemcsak napokig-hetekig, de hosszabb távon is problémát okozhat. Csak Európában több tízmillió embert érint a hosszú Covid, vagyis hónapokkal, sőt, akár évekkel a betegség lefolyása után is kellemetlen tünetektől szenvednek.

Bár azt már sikerült felderíteni, hogy melyek lehetnek a leggyakoribb tünetek, azt még mindig nehéz megállapítani, hogy egyes embereknél miért alakul ki a kórkép. A kezelést ráadásul az sem segíteni, hogy több tünet meglehetősen általános, így lehet, hogy elsőre az orvosoknak sem tűnik fel, hogy hosszú Coviddal van dolguk. Ezek változtathat egy friss kutatási eredmény.

A New York-i kórházhálózat, a Mount Sinai Health System kutatói a vizsgálatok során arra jutottak, hogy kulcsfontosságú különbségek vannak a hosszú Coviddal diagnosztizált emberek vérében azokéhoz képest, akiknek nincs ilyen egészségügyi problémájuk.

A Nature-ben megjelent publikáció szerint a vizsgálatba összesen 270 embert vontak be, akiket három csoportra osztottak:

• hosszú Covidtól szenvedők (egyértelmű tüneteik a fertőzés után legalább 3-4 hónappal fennálltak),
• egészséges emberek,
• teljesen tünetmentes, gyógyult Covid-fertőzöttek.

Minden résztvevőtől vért vettek, majd az első csoport vérmintáit a másik két csoport vérmintáival hasonlították össze.

Így három év után végül csak kiderült: megfejthették, kinél és miért lehet igazán súlyos a koronavírus-fertőzés

Olasz kutatók szerint azoknál, akikben megtalálható a neandervölgyi embertől származó gének, nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre a Covid miatt.

David Putrino, a tanulmány szerzője szerint sikerült hormonális és immunműködésbeli különbséget találni a hosszú Covidtól szenvedőktől és a kontrollcsoportoktól származó vérminták elemzése során. Előbbiek általában túlzott immunválaszt mutattak például a koronavírussal szemben. Emellett általában alacsonyabb volt a kortizolszintjük is, ami magyarázatot adhat arra, miért érzik magukat fáradtabbnak. A gépi tanulás bevonásával sikerült 96 százalékos pontossággal azonosítani a vérmintákban lévő különbségeket.

A kutatás eredménye nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a jövőben vérvizsgálattal lehessen tesztelni egy betegnél, hogy hosszú Covidról van-e szó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.