Mint arról beszámoltunk, egy nappal Karikó Katalin és Drew Weissman orvosi Nobel-díját követően újabb magyar vonatkozású bejelentés történt: Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a tudósok az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiknek köszönhetően nyerték el a nívós díjat.

A magyar szakember nem először kerül a Nobel látókörébe, már 2015-ben is esélyesnek tartották az elismerésre: akkor az is attoszekundumos fizikával, azaz a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló, a kanadai Paul Corkummal közös fizikai kutatásaik alapján tartották esélyesnek.

Ez valódi szenzáció: Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc fizikus és két társa

Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier érdemelte ki idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint.

Erre ugyan kicsit várni kellett, de 2023-ban már tényleg elnyerte az elismerést a magyar tudós, aki 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE Természettudományi Karán (TTK). Kutatni már a BME Fizikai Intézetében kezdett Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén. Doktori fokozatát a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott, és később osztrák állampolgárságot is szerzett.

2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizika professzora.

Wikipedia / C.laschinger

2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005-től a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja. 2020-2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt.

Krauszt fiatal kutatóként a rövid impulzusú lézerek fizikája érdekelte, szerepet vállalt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tökéletesítésében. A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.

Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.

Mi folyik ott, Szegeden? Belestünk a lézerközpontba - videó

Bár a szegedi lézerközpont nagyjából csak fél év múlva kezd majd teljes kapacitással működni, már most is javában zajlik a munka. Nemrég ott jártunk, és megnéztük, mit is csinálnak (majd) az ELI-ben.

Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.

Újabban az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.

Munkásságáról még 2011-ben forgatott angol nyelvű, de magyar felirattal nézhető kisfilmet németországi kutatóhelye. A videó azzal a felütéssel indít, hogy

„2030-ban járunk: újfajta lézereket alkalmaznak az elektronok mozgásának megfigyelésére, így az emberek végre megtudhatják, hogyan viselkednek ezek az elemi részecskék különböző körülmények között. Mozgásuk követhetővé, sőt irányíthatóvá válik. Az orvostudomány számára új lézertechnikákat dolgoztak ki. Segítségükkel korai szakaszukban diagnosztizálni lehet egykor gyógyíthatatlan betegségeket is, mint pl. a rákot vagy az Alzheimer-kórt.”

Az attoszekundumos fizika világát és a benne rejlő óriási lehetőségeket bemutató videó angol nyelvű, de magyar felirattal nézhető meg alább.

Tavaly novemberben aztán újabb portréfilm készült róla, amely immár friss eredményeit is bemutatja. Ezt angolul lehet megnézni.

Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért – és persze, 2023-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.