Óriási tévedés derült ki: 40 millió évet elszámoltak a csillagászok a Holdnál

Több mint 4 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer hajnalán egy Mars méretű égitest csapódott a Földbe, és csak hajszálon múlt, hogy a bolygónk túlélte a kozmikus katasztrófát. Melynek egyik következményeként megszületett a Hold, ami azóta is a Föld hűséges társa.

Az Apollo-program űrhajósai 1972-ben mintát hoztak vissza a Földre, hogy pontosabban meg tudjuk mondani, mikor keletkezett a körülbelül 4,42 milliárd éves Hold. Erről az amerikai Northwestern Egyetem tudósai most tudtak egy viszonylag pontos megközelítést mondani.

A Geochemical Perspectives Letters című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az Apollo-17 által visszahozott mintákban apró kristályok találhatók, amelyek évmilliárdokkal ezelőtt keletkeztek.

A Földet érő Mars-méretű objektum becsapódásának energiája olyan nagy hőhatásnak tette ki a kőzetek felszínét, amitől azok megolvadtak. „Amikor a felület így megolvad, nem tudtak sem kialakulni, sem pedig túlélni a cirkonkristályok” – emelte ki Philipp Heck, a tanulmány vezető szerzője.

Jennika Greer

Emiatt feltételezhetően azután alakultak ki a holdkristályok, hogy annak a felszíne lehűlt. Ezek felfedik a Hold lehetséges minimális életkorát. A kutatók ehhez egy új módszert, az atomszondás tomográfiát alkalmazták.

Elsőként a minta egy darabját egy nagyon hegyes tárgyra helyezték, ahol fókuszált ionsugaras mikroszkóp segítségével faragták meg – nagyjából úgy, ahogy a ceruzával teszi ezt a hegyező. Ezután UV-lézerekkel párologtatták el róla az atomokat, amik tömegspektrométeren keresztül haladtak át. A sebességük meghatározta, hogy mekkora a tömegük és mik azok.

Gyönyörű felvételek készültek a gyűrűs napfogyatkozásról, két műhold is rögzítette az egészet

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) két műholdja is rögzítette, ahogy a Hold árnyéka végigsuhan a Föld felszínén.

Az egyetem kutatói feltárták, hogy a cirkon kristályban lévő atomok milyen radioaktív bomláson mentek keresztül. Ez a folyamat az instabil elemeket, például az uránt stabilabb elemekké, például ólommá alakítja. Az, hogy ezek az izotópok milyen arányban vannak jelen a mintában, meghatározza az életkorukat.

Az elemzések során arra jutottak, hogy a Hold nagyjából 4,46 milliárd éves, ami azt mutatja, hogy az égitest 40 millió évvel idősebb lehet, mint ahogy a tudomány eddig számolta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.