Nem túl biztató jövőképpel álltak elő az új-zélandi Otago Egyetem tudósai az Antarktisz feletti ózonlyukkal kapcsolatban. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikációjukhoz trendelemzést végeztek az ózonlyuk napi és havi ingadozásairól 2004 és 2022 között, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ózonlyuk feltűnően nagy volt az elmúlt négy évben, és jelenleg sokkal kevesebb ózongáz van a lyuk közepén, mint 19 évvel ezelőtt.
Hannah Kessenich, a tanulmány egyik szerzője szerint mindez azt jelenti, hogy a lyuk nem csak nagyobb kiterjedésű, hanem a tavasz nagy részében mélyebb is.
Az ózonréteg a Föld légkörében, 15-30 kilométer közötti magasságban helyezkedik el. Itt az ózongáz koncentrációja magasabb, mint a légkör más részein. Ez egyfajta láthatatlan pajzsként működik, ami elnyeli a Nap káros ultraibolya sugarainak nagy részét.
Mi történne a Földdel, ha hirtelen eltűnne az ózonréteg? Megszületett a válasz
Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.
A tudósok még az 1970-es, '80-as években fedeztek fel egy ózonlyukat az Antarktisz felett, ami komoly aggodalmakat váltott ki. Kiderült, hogy a réteget leginkább a halogénezett szénhidrogének (CFC-k) károsítják, amit az ember állít elő, és hűtőközegként használja azokat, például a hűtőgépekben.
Az Antarktisz felett lévő ózonlyuk az év egy részében nő, a másikban pedig zsugorodik. Augusztustól október közepéig növekszik, akkor, amikor a déli féltkén beköszönt a tavasz. Bár az elmúlt években több jelentés is készült arról, hogy az ózonlyuk egyre kisebb, a most közzétett tanulmány szerint nem ennyire jó a helyzet.
Bár a CFC-k használatának mellőzés valóban segített orvosolni a helyzetet, egy új tényező katalizálja a növekedést: a klímaváltozás. Emellett egy másik kutatás nemrég azt is megállapította, hogy valamiért újra emelkedni kezdett a CFC koncentrációja a légkörben.
Óriásivá nőtt az Antarktisz fölött tátongó ózonlyuk, már háromszor akkora, mint Brazília
A történelem egyik legnagyobb ózonlyukát fedezte fel nemrég az Európai Űrügynökség egyik műholdja. Egyelőre nem tudni, hogyan lehetne csökkenteni a méretét.
Az Otago Egyetem tudósainak eredményével azonban nem minden kutató ért egyet. Az IFLScience azt írja, vannak, akik szerint az ózonlyuk méretét számos tényező befolyásolja, amelyek nagy részét az új-zélandi kutatók nem vették figyelembe.
Például 2022 januárjában kitört a Tonga-szigeteknél a Hunga-Ha'apai, egy hatalmas víz alatti vulkán, amely jelentős mennyiségű vízgőzt pumpált a Föld légkörébe, ez pedig hatással lehet a sztratoszféra ózonkoncentrációjára. A 2022-es adatokat ez az esemény torzítja, és nem mutatja meg a valós képet a helyzetről.
Mindezek mellett a bozóttüzek és más tényezők is befolyásolhatják az ózonlyuk méretét. Hogy kinek van igaza, az valószínűleg csak hosszabb távon derül majd ki.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
