A szakértők általában lassabb fogyást javasolnak az elhízás kezelésére. Ez egybevág azzal a széles körben elterjedt véleménnyel, hogy a gyors fogyás után gyorsabban visszajönnek a kilók. (Lassú fogyásnak általában a heti 0,5-1 kilogramm súlycsökkenést nevezik, míg ha egy hét alatt több mint egy kilót lead valaki, az már gyors fogyás.)
A lassú fogyásról általában úgy gondolják, hogy jobb az egészség szempontjából és a diéta hosszú távon is fenntartható, szemben az olyan gyors fogyást kínáló módszerekkel, amelyek erősen korlátozzák a kalóriákat vagy kizárnak bizonyos ételeket. De vajon tényleg a lassú és az egyenletes fogyás nyeri a súlycsökkentési versenyt? Vagy a gyors fogyás ugyanolyan hatékony és biztonságos?
A válasz nem egyszerű, és Nick Fuller ausztrál szakember megpróbálja több oldalról is megvilágítani a kérdést a The Conversation folyóiratban. Említ többek között egy kísérletet, 200 embert vontak be. Véletlenszerűen gyors (12 hét) vagy lassú (36 hét) fogyáshoz rendelték őket. A 15 százalékos súlycsökkenés volt. A gyors fogyókúrás csoport nagyon alacsony energiatartalmú étrendet követett étkezési helyettesítőkkel, beleértve a shake-eket, energiaszeleteket és leveseket. Naponta háromszor ehettek.
A lassú fogyókúrás csoportnak minden nap 500 kalóriával kellett kevesebbet ennie, mint amennyit felhasznált (kalóriadeficit). A lassan fogyók 50 százaléka és a gyorsan fogyók 81 százaléka 12,5 százalékos vagy annál nagyobb súlyvesztést ért el a meghatározott idő alatt. Ezután súlymegtartó diétát kellett követniük valamivel kevesebb, mint három évig.
Három év elteltével mind a lassan, mind a gyorsan fogyók 76 százaléka nyerte vissza elvesztett súlyát. Tehát teljesen mindegy, hogy lassan vagy gyorsan fogytak, mégis visszahíztak. Egy másik, 101 változókorban lévő nő bevonásával végzett tanulmány viszont azt találta, hogy a gyors fogyás jobb eredményeket hozott három év után, mint a lassú.
15%-os fogyást ígér egy gyógyszergyártó új pirulája
A fogyást segítő injekcióknál kényelmesebb megoldást jelenthet a Novo Nordisk új készítménye, amit szájon át kell bevenni, és a klinikai vizsgálatok szerint igen hatékonyan csökkenti az elhízottak testtömegét.
A leadott kilókon kívül azonban más tényezőket is figyelembe kell venni, amikor a fogyás különböző módjairól van szó – figyelmeztet a Sydney-i Egyetem kutatója. Például a testösszetétel változásait és a csontok ásványi sűrűségét. Erre a legjobban egy nagyméretű metaanalízis világít rá. Az ilyen típusú tanulmányok egyesítik a témában végzett összes korábbi, jól lefolytatott tanulmány eredményeit. Bár ez az elemzés azt találta, hogy a fogyás mértéke mindkét megközelítésben hasonló volt, azonban a lassú fogyás jobb eredményekkel járt, mint a gyors fogyás az anyagcserét vagy azt illetően, hogy hány kalóriát égetünk el nyugalomban.
Nem volt különbség a zsírmentes tömeg vagy az elvesztett izomtömeg mennyiségében a lassú és gyors fogyókúrás csoportok között, viszont a lassú fogyás a zsírtömeg nagyobb csökkenését eredményezte, és ezáltal jobb zsír-izom arányhoz vezetett. A lassú fogyás a csontsűrűség szempontjából is jobbnak tűnik, mivel a gyors fogyás kétszer annyi csontvesztést eredményezett, amivel megnő a csontok törésének kockázata.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
