Idestova három és fél évvel ezelőtt, 2020. július 16-án született meg Kínában egy rézuszmajom. Ez önmagában még nem volna túl érdekes, csakhogy Retro egy klónozott állat, ezért úgy gondolták a tudósok, hogy nagyjából egy évig élhet. Ehhez képest a születése óta már három és fél év telt el, ő pedig köszöni, jól van.
Az Interesting Engineering azt írja, tekintve, hogy a korábbi próbálkozások során az állatok vagy halva születtek, vagy néhány nappal a világrajövetelük után elpusztultak, az eset igen komoly előrelépés a klónozás terén.
A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) jelentése szerint Retro továbbra is egészséges, és folyamatosan erősödik. A kutatók szerint mindez nagyon fontos eredmény, mégpedig ugyanazért, ami miatt a rézuszmajmokat ugyanis gyakran használják állatkísérletekhez: szervezetük felépítése nagyban hasonlít az emberéhez.
Zhaodi Liao et al. / Nature Communications
A tudósok Retro létrehozására a szomatikus sejtmagtranszfer (SCNT) technológiáját alkalmazták. Ez lehetővé teszi, hogy genetikailag azonos egyedeket hozzanak létre. Az eljárás során a szomatikus sejt magját eltávolítják, majd egy olyan petesejtbe ültetik be, amelynek magját vagy eltávolították, vagy kikapcsolták.
Ezt az eljárást használták brit tudósok 1996-ban, amikor létrehozták a klónozott bárányt, Dollyt.
A jelentések szerint több mint 20 különböző állatot klónoztak SCNT segítségével, köztük kutyákat, macskákat, sertéseket, farkasokat és szarvasmarhákat. A rézuszmajmok klónozása azonban még így is komoly kihívást jelentett.
Génszerkesztett csirkéket tenyésztett a brit labor, ahol a klónozott birka, Dolly is készült
Módosították az Edinbourgh-i Egyetem kutatói a csirkék DNS-ét, hogy ne fertőzze meg őket a madárinfluenza. A tesztek alapján 90 százalékos a munkájuk hatékonysága.
Az első klónok nem fejlődtek ki a külső membrán rendellenes fejlődése miatt, ami a placentaképződésért lett volna felelős. Mint az köztudott, a méhlepény elengedhetetlen a növekvő magzat oxigén- és tápanyagellátásához. A CNN szerint a kutatók végül a klónozott sejteket nem klónozott embriókba ültették be, ami már lehetővé tette a normális fejlődést. A kutatók 113 embrióval tesztelték le a technológiát, melynek eredményeiről a Nature Communications hasábjain számoltak be.
A CAS tudósai szerint a technológia jelentős mértékben növelheti a sikeres klónozások arányát. Ugyanakkor továbbra is komoly etikai kérdéseket vet fel az, hogy lehet-e rézuszmajmokat gyártani csak azért, hogy legyen min kísérletezni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
