Bemutatta Kína a világ első klónozott sarki farkasát

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

  • hvg.hu hvg.hu
Bemutatta Kína a világ első klónozott sarki farkasát

Egy kínai biotechnológiai vállalatnak most először sikerült klónoznia egy sarki farkast (Canis lupus arctos) – számolt be a sikerről az IFLScience. A lap szerint az eredmény nemcsak a klónozás területén jelent mérföldkövet, de esélyt adhat a kihalás szélére sodródott fajok számára is.

A nőstény állat a Maya nevet kapta, és június 10-én született Pekingben. A Sinogene Biotechnologies a múlt héten mutatta be a kölyköt, akiről egy videót is közölt a vállalat. Ránézésre egészséges és játékos.

Mayát egy sarkvidéki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével klónozták. A genetikai anyagot egy kutya petesejtjében helyezték el, majd egy beagle méhébe ültették, ahol kifejlődött az egyed. A folyamatot szomatikus sejtmag transzfernek nevezik, ez lényegében ugyanaz a módszer, mint amivel a világ első klónozott birkáját, Dollyt is létrehozták 1996-ban. Azóta már számos emlősállatot klónoztak, köztük nyulat, szarvast, kutyát, macskát és ökröt is. Egy alkalommal egy pireneusi kőszáli kecskét is létrehoztak így – ez volt az egyetlen alkalom eddig, hogy ha csak egy rövid időre is, de sikerült feltámasztani egy kihalt állatfajt.

A cég 100 napot várt arra, hogy bemutassa Mayát, de állítólag már a következő sarkvidéki farkaskölyök is megfogant, és hamarosan megszülethet.

(Kiemelt kép forrása: Sinogene Biotechnologies)

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?