Nagyjából 10 ezer évvel ezelőtt a Svédország területén élő tizenéves gyerekeknek volt egy különös szokásuk: a nyírfából származó gyantát rágcsálták, épp úgy, ahogy a mai ember teszi a rágógumival. Ennek a hétköznapi dolognak ma élő tudósok örülhetnek csak igazán.

A Scientific Reports című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a Stockholmi Egyetem kutatói most három olyan gyantamaradványt elemeztek, melyeket még az 1990-es években találtak Svédországban. Az üledék, amelyben a mintákat találták, nagyjából 9540–9890 éves lehet.

A kutatók vizsgálatokkal bizonyították, hogy a mintákat valóban emberek rágták meg. Emellett azt is kimutatták, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak olyan kórokozókat, amelyek az íny megbetegedéséhez kapcsolhatók: ilyenek például a Treponema denticola, a Streptococcus anginosus és a Slackia exigua. Más baktériumfajok, köztük a Streptococcus sobrinus és a Parascardovia denticolens – mindkettő a fogszuvasodáshoz járul hozzá – szintén bőségesen előfordulnak az ősi rágógumikban.

Bengt Nordquist

A minták azonban nemcsak azt tárták fel, hogy milyen betegségekkel küzdöttek az ősi skandinávok, hanem azt is, hogy mivel táplálkoztak. Ezek szerint az étrendjükben megtalálható volt

• mogyoró,
• alma,
• pisztráng,
• gímszarvas,
• tapadókagyló.

Verner Alexandersen

Azonosították még a róka, a farkas és a sarki róka DNS-ét is. A szakemberek úgy gondolják, ezen állatokat a bundájukért vadászták a skandinávok, és a foguk segítségével készítették ki a bőrt.

A tudósok úgy látják, a lelet példátlan betekintést nyújt a kőkorszaki skandinávok életébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.