A jegyzékbe vett 58 faj 97%-a már a kihalás szélén áll

Több ezer állat vándorol sivatagokon, síkságokon és óceánokon keresztül minden évben, hogy élelmet szerezzen és szaporodjon. A jelentés szerint fenntarthatatlan nyomás nehezedik ezekre a fajokra, ami miatt számos esetben a populációjuk csökken, zavarok keletkeznek a táplálékláncokban, és veszélybe kerül az életben maradásuk.

Az ENSZ 1979-ben fogadta el Bonnban a vándorló állatok védelméről szóló egyezményt. A dokumentumban felsorolt 1189 állatfaj 44 százalékának csökkent mára a populációja, és 22 százalékukat már a kihalás fenyegeti – állapították meg az ENSZ szakértői az új jelentésben, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Living Planet Index évtizedekre visszamenő, több mint 5 ezer fajt felölelő adataiból és elemzéseiből indultak ki. Kiemelték, hogy szinte az összes vándorló halfaj – a jegyzékbe vett 58 faj 97 százaléka – már a kihalás szélén áll.

Megvizsgáltak 1240 állatfajt: a vándorlók gyorsabban élnek és fiatalabban halnak, mint az "otthonülők"

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint "otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot nemzenek - derül ki egy új tanulmányból.

A megállapításokból az is egyértelműen kirajzolódik, hogy az emberi tevékenység – a vadászat, a halászat, az intenzív mezőgazdaság és az állatok egyéb formájú túlzott kizsákmányolása – jelenti a legnagyobb fenyegetést a vándorló állatokra. Az ENSZ listáján szereplő állatfajok mintegy 70 százalékának életkörülményeit befolyásolja az emberi tevékenység.

Az élőhely szűkülése a fajok különösen jelentős hányadát, 75 százalékát sújtja, és emiatt a szakértők kiemelten figyelmeztették a kormányokat arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – például gátépítések, vezetékek fektetése vagy szélturbinák létesítése – során fokozottabban kellene ügyelniük arra, hogy ne zavarják meg az állatok vándorútvonalait.

A vándorló állatokra nehezedő nyomást még jobban erősítik a hőmérsékletváltozások, amelyek felborítják a vándorutak időzítését, illetve súlyos aszályokat és erdőtüzeket idézhetnek elő. Súlyos terheket ró az állatokra a szennyezés és az emberi tevékenységgel járó zaj- és fényhatás is.

Kiderült egy rovarról, hogy 12-14 ezer kilométert is képes megtenni

Azt próbálják a kutatók megérteni, hogy vándorolnak a rovarok és miként terjeszthetik az általuk hordozott betegségeket.

Azok a változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt előre jeleztek, ma már ténylegesen bekövetkeznek – mondja Amy Fraenkel, a vándorállatok védelméről szóló egyezmény főtitkára.

Az egyezmény részes államai háromévente tanácskoznak arról, milyen további fajokat kellene felvenni a veszélyeztetett állatok listájára. A héten az üzbegisztáni Szamarkandban tartják a találkozót, amelyen az Amazonasban élő óriásharcsa esetét is meg fogják vitatni.

A friss jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a világ országainak összefogására van szükség, mert a vándorállatok természetükből adódóan nem ismerik az országhatárokat, és képesek olykor több ezer kilométert is megtenni, mint például a pompás királylepke, amely Észak-Amerikában akár 4 ezer kilométert is vándorol.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.