A csaknem 700 madár- és 540 emlősfaj elemzésére épülő vizsgálat eredményei szerint evolúciós szempontból egyik stratégia sem jobb a másiknál. "Ez csupán két különböző mód az élet kihívásainak megoldására" – mondta Stuart Bearhop, az Exeteri Egyetem professzora, a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

"Egy olyan állat, amelynek rövidebb az élettartama, de sok utódot nemz, végül ugyanannyi másolatot hagy hátra magából, mint egy olyan állat, amelynek lassabb ütemű az élete és kevesebb utódot produkál" – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy mindebben megvan az egyensúly, különben az egyik csoport felülkerekedne a másikon.

Vannak olyan fajok, amelyek mindkét életmódra képesek, ilyen például a barátposzáta.

A klímaváltozás komoly kihívások elé állíthatja a vándorló fajokat, amelyeknek "több különböző helyszínen is meg kell birkózniuk a változásokkal, szemben a nem vándorló fajokkal, amelyeknek csak egyetlen élőhely változásaihoz kell alkalmazkodniuk.

A vándorló állatok az évszakoknak megfelelően kelnek útra, olyan előrelátható időjárási mintázatokra támaszkodva, mint a szelek és az óceáni áramlatok. A globális felmelegedés azonban megváltoztatja ezeket a mintázatokat, az emelkedő hőmérséklet, az esőzések és a növényzet változásai révén.

Például a kék bálna a trópusi vizekben tölti a telet, itt jönnek világra az utódok, míg a nyári hónapokban a magasabb földrajzi szélességeken fekvő táplálkozóhelyekre vándorol. Egy korábbi kutatás szerint a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt a nagytestű tengeri emlősök táplálékát jelentő planktonok és halak száma és eloszlása változik, aminek következtében a nőstények legyengülnek és egyre nagyobb időközönként képesek csak utódot világra hozni.

"A klímaváltozás nem egyenletesen történik és a hatásai már most súlyosabbak a magasabb földrajzi szélességeken" – jegyezte meg Bearhop, hozzátéve, hogy a vándorló madarak által kedvelt Északi-sarkvidék egyike az ilyen területeknek. A kutatók szerint a klímaváltozás hatással lesz az állatok szaporodási és túlélési rátáira.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.