A vérátömlesztéshez használt vért vérbankokban tárolják meghatározott ideig, és a tárolt vörösvértestek minősége kritikus fontosságú a sikeres transzfúziónál. A Colorado Egyetem Anschutz Orvosi Campusának kutatói azt vizsgálták, hogy miként befolyásolja a vér tárolási idejét a véradók neme, életkora és testtömegindexe (BMI).

Tanulmányuk készítése során óriási biobankot és adatbázist használtak. Több mint 13 ezer donor különböző sejtadatait elemezhették, akik közül közel 700-at hívtak vissza egy második adományozásra.

A munka végére a kinurenint azonosították mint a tárolt vörösvértestek minőségének kritikus biomerkerét.

Eredményeikből arra következtettek, hogy a magas kinureninszintet tartalmazó vér főleg a magas BMI-vel rendelkezőkre, a férfi és az idősebb női donorokra volt jellemző. A kinurenin egyúttal a törékenység markere is, befolyásolja a sejtek repedésre való érzékenységét, más szóval: a több kinurenint tartalmazó vér gyorsabban bomlik le. Amikor ennek az új biomerkernek a szintje alapján osztályozták a vért, kiderült, hogy a vér minősége legalább annyira vagy nagyobb mértékben függ a donor tulajdonságaitól, mint a vérbankban való tárolás idejétől – összegzi az egyetem közleménye.

Rawpixel

„A vérátömlesztés a modern orvosi gyakorlat sarokköve, évente több mint százmillió egységet használnak életmentő körülmények között. A kinureninre mint markerre összpontosítva jobban megérthetjük és megjósolhatjuk a tárolt vér minőségét, így a transzfúziós beavatkozásokat a páciens egyéni igényeihez lehet igazítani” – mondta Angelo D’Alessandro vezető kutató.

„Az ehhez hasonló vizsgálatok kritikusak a transzfúziós gyógyászat fenntartható jövőjének biztosításában, olyan biomarkerek meghatározásában, amelyek jelzik, hogy melyik vér lenne hatékonyabb, mivel a szűkösség továbbra is problémát jelent a transzfúzióra szoruló betegek milliói számára" – tette hozzá Travis Nemkov, a Colorado Egyetem Orvostudományi Karának adjunktusa. „Érdekes módon mi most hasonló jeleket figyelünk meg extrém fiziológiai stressz, például az ultramaratoni futás esetén, amely hasonló vörösvértest-károsodást okoz. Ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése a véradó populáció tanulmányozásának egy másik hasznosságát szemlélteti, és várjuk jövőbeni munkákat ezen a területen.”

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.