Régóta közismert, hogy a Föld különböző rétegekre osztható. A legfelső a kéreg, ami alatt egy 2900 kilométer vastag köpeny található, végül pedig a külső és a belső mag következik. A köpeny a Föld legnagyobb kőzetrétege, ám mivel nagyjából 6 kilométer vastag kéreg van felette, így alaposabban elemezni és mintát venni belőle nem nevezhető egyszerű feladatnak. A szovjetek egyszer megpróbálták, de csak 12 261 méterig jutottak, ami alig mélyebb a 11 034 méteres Mariana-ároknál.

A kutatóknak azonban van még egy esélyük a tanulmányozásra: az, ha megreped a kéreg, és így feltárul a köpeny.

Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég a tenger mélyén végzett fúrást, aminek eredménye a világ legnagyobb ilyen jellegű mintavétele lett. A szakemberek egy 1268 méter hosszú mintát vettek ki a mélyből, ami több mint hatszor hosszabb az eddigi legnagyobb, a köpenyből vett mintánál – írja Andrew McCaig, a Leedsi Egyetem tudósa a The Conversationön megjelent cikkében. A szakember a csapat tagjaként emelhette ki a mintát a helyéről, a vizsgálatról pedig a Science folyóiratban jelent meg publikáció.

A minta a Föld felső köpenyrétegének elsődleges kőzeteit tartalmazta. A szakember szerint amellett, hogy új betekintést nyújt a köpeny összetételébe, a minta más szempontból is érdekes: bepillantást nyújt a Föld mély geológiájába és az élet létrejöttében szerepet játszó körülményekbe.

A terület, ahonnan a minta származik, a Közép-Atlanti-hátság, ami a Földet borító két tektonikus lemez határán fekszik. Ezen a területen Afrika és Európa évente két centiméterrel kerül távolabb az amerikai kontinenstől. Itt a köpeny felső részében a kőzet részleges olvadása révén új kéreg képződik, és eltávolodik a gerinctől.

A szakemberek azt találták, hogy az érintetlen köpenyhez képest a kőzeteknek sokkal alacsonyabb a piroxén ásványi anyag tartalma, valamint nagyon magas a magnézium koncentrációja. Mindkettő az olvadás következménye, ami akkor történt, amikor a köpeny a Föld mélyebb részéről a felszín felé emelkedett.

McCaig szerint a minta tanulmányozása arra is rámutat, hogy miként olvad meg a köpeny, és hogyan táplálja például a vulkánokat.

A szakember szerint azonban ennél is fontosabb, hogy a minta betekintést nyújt abba a különleges kémiai közegbe, ami az olvad köpeny tengervízzel való találkozásánál jellemző. Mivel az itteni minták lúgosak, hidrogénben, metánban és összetettebb, szénben gazdag vegyületekben gazdagok, ezért a szakemberek úgy vélik, hogy talán a földi élet kialakulása számára is az ilyen helyek jelenthették a kiindulópontot.

A szakemberek a következő években, évtizedekben alaposan tanulmányozni fogják a mintát, amiből a Föld történetének egy nagyon fontos szakasza is feltárulhat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.