Hamarosan akkor is lehet majd navigálni, ha valamilyen okból kifolyólag a GPS-jelek nem elérhetők – ráadásul pontosabban, mint az ismert technológiával. Sikerült ugyanis egy új rendszert fejleszteni, mely eddig egy egész kamiont megtöltött, de most már egy apró chipbe is bele lehet zsúfolni.
A műholdakon alapuló GPS régóta alapvető rendszere a földi navigációnak, és ma már szinte természetesnek veszik az emberek a létezését. Ennek csak extra lökést adott, hogy manapság már az okostelefonokkal is lehet navigálni, mivel ezekben is van GPS-chip.
Van azonban egy másik érdekes chip is az okostelefonokban, okoskiegészítőkben és virtuálisvalóság-szemüvegekben: a mozgáskövető szenzor. Ez az adott eszköz mozgását, helyzetét figyeli, és – egy egyszerű példánál maradva – ez érzékeli azt is, ha elfordítja a telefont. Így válthat például az álló vagy a döntött nézet között.
Ennek a technológiának a nagyobb, pontosabb és lényegesen drágább változatai segítik a hajók, repülők és más járművek navigációját, természetesen a GPS közreműködésével. A tudósok azonban szeretnék minimálisra csökkenteni a helymeghatározó műholdaktól való függést, ezért olyan precíz mozgásérzékelőket szeretnének fejleszteni, melyet már navigálásra is lehetne használni.
Ami azt illeti, ilyen eddig is létezett – ráadásul ezerszer pontosabb is volt a jelenlegi navigációs készülékeknél –, az egyetlen apró gond az volt velük, hogy méretüket tekintve egy egész kamiont megtöltöttek. Sokat nőttek az elmúlt években az okostelefonok, de azért még mindig nem 10 méteresek.
A jó hír, hogy a Sandia National Laboratories kutatói megtalálhatták a megoldást a méretproblémára: szilícium-fotonikus mikrochip-alkatrészeket használtak az atom–interferometria nevű kvantumérzékelési technikához. Ez első hallásra igen bonyolultnak hangzik, de lényegében a gyorsulás mérésének az ultraprecíz módját takarja.
Ez, mint a TechXplore kiemeli, egy újabb mérföldkő a kvantumiránytű kifejlesztése felé vezető úton, mellyel olyan helyeken is lehet majd navigálni, ahol nincs GPS-jel.
Utóbbira példa lehet például egy háborús övezet, ahol az ellenség szándékosan zavarja a műholdas navigációs rendszerek jeleit.
A kutatók a Science Advances tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket, és írták le a megoldás lelkét jelentő szilícium-fotonikus modulátort. Ez egy olyan eszköz, mely a fényt irányítja a mikrochipen.
Mivel kisebb és egyszerűbb, mint az eddigi megoldások, lényegesen olcsóbb a gyártása is egy ilyen modulátornak – ugyanazzal az eljárással lehet őket legyártani, mint bármilyen más számítógépes chipet is. Ebből fakadóan a tömeggyártása előtt sincs akadály.
Az egyelőre nem ismert, hogy mikor állhat készen a bevetésre a navigációt forradalmasítani hivatott újdonság.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
