A modern életstílus egyértelműen negatív velejárója, hogy a hétköznapokon az ember a stressz és a folyamatos pörgés miatt alváshiánytól szenved, amit aztán a hétvégén próbál meg valahogy pótolni. Az általános vélekedés szerint azonban bár a fáradtság mértékét redukálhatja, ha kompenzálja az ember a kiesett alvási időt, a kevesebb alvás szervezetre gyakorolt negatív hatását – az elhízás, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedését – ez nem teszi semmissé.

Egy friss kutatási eredmény szerint azonban ez a megállapítás nem teljesen igaz – írja az Interesting Engineering. A pekingi Fuvaj Állami Kórház kutatói a brit Biobank adatbázisára támaszkodva 90 903 személy egészségügyi adatait nézték át. A vizsgálat arra jutott, hogy azoknál, akik a hétköznapokhoz képest a hétvégén többet aludtak, 20 százalékkal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik még a szokásosnál is kevesebbet aludtak a hétvége során.

Természetesen itt nem a hétvége hatásáról van szó, valószínűleg bármelyik két nap esetében ugyanez az eredmény jönne ki, a hangsúly ugyanis az alvási idő kompenzálásán, nem pedig a mikoron van. A tanulmány eredményeit az Európai Kardiológiai Társaság 2024-es kongresszusán mutatták be.

A szakemberek a kompenzált hétvégi alvás és a szívbetegség közötti kapcsolat értékelésére az alvási adatokat gyorsulásmérők segítségével rögzítették, és négy, nagyjából egyenlő csoportra osztották a résztvevőket azok alapján, hogy ki mennyire kompenzálja a kiesett alvási időt.

A csoportok az alábbiak szerint alakultak:

• Q1: 22 475 fő, -16,05 órától -0,26 óráig,
• Q2: 22 901 fő, -0,26 órától 0,45 óráig,
• Q3: 22 692 fő, 0,45 órától 1,28 óráig,
• Q4: 22 695 fő, 1,28 órától 16,06 óráig.

Vagyis az első csoportba kerültek azok, akik még a hétköznapokhoz képest is kevesebbet aludtak a hétvégén, a Q4-be pedig azok, akik a legtöbbet kompenzálták a kiesett alvás mennyiségét.

A vizsgált személyek szerint alváshiányról akkor van szó, ha 7 óránál kevesebbet alszik valaki. Ezek alapján a résztvevők 21,8 százaléka (19 816 fő) szenvedett alváshiánytól.

A szakemberek hét éven át követték nyomon a résztvevők egészségügyi adatait, hogy megfigyeljék, a vizsgálat ideje alatt hány embernél alakul ki valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, mint például infarktus, ischaemiás szívbetegség, pitvarfibrilláció vagy szívelégtelenség.

A kutatók azt találták, hogy a Q4 csoport tagjainál 19 százalékkal kisebb volt a fenti betegség kialakulásának esélye a Q1-es csoport tagjaihoz képest.

A napi alváshiányban szenvedőknél ugyanez a különbség 20 százalék volt a Q1 és a Q4 csoportok tagjai között. A szakemberek megjegyezték: a vizsgálat nem mutatott ki különbség a nők és a férfiak között, vagyis az eredmények mindkét nem esetében érvényesíthetőek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.